Cirkálórakétás erőfitogtatás

A RIA Novoszty orosz állami hírügynökség beszámolója szerint május nyolcadikán egy, Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes jelenlétével kitüntetett hadgyakorlat során az orosz légierő nagy hatótávolságú repülésekért felelős parancsnokságának Tu-95MSz négyhajtóműves, nagy hatótávolságú stratégiai bombázórepülőgépéről hat, vélhetően Raduga H-55 (NATO-berkekben csak AS-15 Kent) közepes hatótávolságú cirkálórakétát indítottak el. A H-55-ösök különböző változatait hagyományos és nukleáris robbanófejekkel egyaránt felszerelhetik, becsült hatótávolsága maximum 3000 kilométer lehet.

A tudósítás szerint a cirkálórakéták a hadgyakorlat forgatókönyvének megfelelően a képzelt ellenség több célpontját semmisítették meg, sikeresen. A védelmi minisztérium közlése szerint természetesen mind a hat cirkálórakéta acélpontban csapódott be. A hadgyakorlatot és egyben a cirkálórakéták alkalmazását Vlagyimir Putyin mellett az orosz Nemzeti Védelmi Központban a fehérorosz, az örmény, a kirgiz és a tádzsik elnök is megtekintette.

Az ilyen jellegű, a drága cirkálórakéták indítása miatt igencsak költséges hadgyakorlatok, az orosz nukleáris ütőerő képességeinek nyilvános bemutatása meglehetősen ritkának számít. Annál gyakoribbak viszont a Tu-95MSz bombázó repülőgépek előre persze be nem jelentett látogatásai a NATO-tagállamok légtereinek közvetlen közelében. Vlagyimir Putyin elnöksége alatt indultak újra a rendszeres, nagy hatótávolságú repülések, melyek egyben a NATO országai légvédelmi készültségi rendszereinek tesztelését is szolgálják. A négyhajtóművesek európai, Japánhoz közeli és észak-amerikai látogatásai a Krím-félsziget annektálása óta alaposan megszaporodtak.

A nemzetközi légtérben repülhet felfegyverzett Tu-95MSz is. Figyelembe véve a 2500–3000 kilométeres hatótávolságú H-55 cirkálórakéták képességeit, az öreg Medvék még mindig reális és nehezen elhárítható, állandó fenyegetést jelentenek.