Skylon: a lehetséges európai Shuttle-utód
Amíg az amerikai űrsiklók visszatértek, és csak a hatalmas tartályaik vesztek el, az orosz-szovjet űrhajóknak még a visszatérő kabinját sem lehet újra használni. Egy angol kutatócsoport és az ESA, az európai űrügynökség már a nyolcvanas években foglalkozott visszatérő űrrepülőgépek gondolatával. El is készült a HOTOL, a repülőgépként fel-leszálló, hidrogénnel hajtott űrrepülőgép koncepciója, és annak továbbfejlesztett változata: a Skylon-terv. Ám akkor még nem voltak meg a technikai lehetőségek a merész konstrukció megvalósítására.
A BBC News azonban néhány hónapja azt jelentette, hogy folytatódhat a Skylon program, a napokban pedig arról számoltak be, hogy megkezdődött a megvalósításához szükséges 220 millió font folyósítása, az összeget az ESA angliai részlege kezeli.
A Skylon kéthajtóműves űrrepülőgép, amelynek a rövid szárnyai végén van egy-egy Sabre (szablya) típusú, induláskor a légkör levegőjével, az űrben aztán oxigénnel-hidrogénnel táplált torlósugaras hajtómű. Az angol Reaction Engines Ltd. konstrukciói lennének tehát az elsők, amelyek a légkörben is, meg a légkörön kívül, a légkör oxigénje nélkül, rakétahajtóműként is képesek működni. A főhajtóművek mellett az űrsiklóhoz hasonlóan a Skylon is kis kormányfúvókákkal változtatja pozícióját már földkörüli pályán.
A 84 méter hosszú, 275 tonna össztömegű űrrepülőgép külső gyorsítóval, egy nagy szállítógép tetejéről, de rövid nekifutással a földről is indítható. 150 tonna folyékony hidrogén-hajtóanyag tankolása mellett 41 tonnányi hasznos terhet juttathat geostacionárius pályára. Ha a légkör legfelső rétegén „kacsázva”, fel-fel pattogva lassítják és hűtik le, az üresen csak 12 tonnás Skylon jól vezethetően száll le a repülőterén.
Az egyszerűnek tűnő konstrukció megvalósításához persze még hatalmas nehézségeket kell legyűrni. Mark Ford, az ESA témafelelőse elmondta: indulásakor felgyorsulva a hidrogén égéséhez szükséges oxigént a Skylon még a sűrű levegőből szippantja be. Ám amint a gép körülbelül 60 kilométer magasan nagyon felgyorsul, a levegővel súrlódva az elülső szívótorkok ezer fokra is felhevülnek. Ha ilyen forró levegő kerülne a hidrogénhez, a szerkezet szétrobbanna. Ezért a levegőt egy különleges hőcserélővel századmásodperc alatt 130 fokra kell hűteni. Aztán viszont, amint a szerkezet pályára áll, az űr dermesztő hidegében a bonyolult rendszer csövei befagyhatnak, azokat tehát fűteni kell, ehhez speciális fagyálló anyagokat dolgoztak ki.
A Reactions Enginesnél a kísérletek máris folynak a szerkezeti anyagok kiválasztására, az egyes szerkezeti elemek kialakítására, majd különböző méretarányú makettek készítésére, reptetésére is. Az első teszteket 2014-re tervezik.
