Tizenkilenc napos út az északi sarkkörön keresztül
Az Ázsiát délről megkerülő úthoz képest a különbség tízezer kilométer. A hajózási vállalkozók már egy ideje vitatkoznak arról, nem érné-e meg jobban Ázsiát északról kerülni a Szuezi-csatornán át vezető út helyett: most a Christophe de Margerie nevű orosz tankhajó az elméleti vitát a gyakorlatba ültette át.
A hajó jégtörők kísérete nélkül haladt a sarkkörön túl vezető úton. A norvégiai Hammerfesttől a dél-koreai Boryeongig terjedő út megtételéhez tizenkilenc napra volt szüksége. Ez az út egyharmadával gyorsabb volt, mint az Ázsiát délről kerülő. Ráadásul az északi tengereken vezető utat magát hat és fél nap alatt tette meg a hajó, ez önmagában is rekord.
A Christophe de Margerie jelenleg a világ legnagyobb, jég törésére is képes teherhajója. Megerősített törzsének és speciális orrformájának köszönhetően akár 120 centiméter vastag jégben is képes magának utat törni. A Szovkomflot orosz állami hajózási társaság úgy tervezi, a hajót egész éven át – tehát télen is – az északi útvonalon fogja járatni.
Az északi útszakasz korábbi rekordját a Vajgacs orosz hajó tartja, 2015-ben egy nappal több, hét és fél nap alatt tette meg a távot. Akkor a kapitány arról beszélt, hogy a nagy, jégmentes vízfelületek, máshol pedig a viszonylag vékony jégréteg tette lehetővé a gyors haladást. Ugyanebben az időben a svéd Tor Viking is jégtörők segítsége nélkül tette meg ezt az utat.
Az északi útvonal alapproblémája, hogy évente átlagosan négy hónapon át hajózható, de csak speciális felépítésű hajókkal. Ezeknek a hajóknak az üzemeltetése viszont az év fennmaradó részében a nagyobb üzemanyag-fogyasztás miatt nem kifizetődő, ezért pihenésre vannak kárhoztatva. Lehet ugyan kerülni a Szuezi-csatorna felé, de ez a hosszabb út jóval drágább is. Hajózási szakértők korábban úgy számoltak, az általános klímaváltozás ütemét tekintve az északi út 2035-től lenne gazdaságosan használható.
Fontos szerepet játszik az a díj is, amelyet az orosz hatóságok a jégtörők segítségéért felszámolnak. Ez a díj jelenleg körülbelül kétszer akkora, mint a Szuezi-csatornánál fizetendő illeték, ráadásul bármikor változhat az összeg. A Christophe de Magerie-hez hasonló hajókkal – amelyekből további tizenöt építését tervezik – megtakarítható ez a drága szolgáltatás, még akkor is, ha a hajó orosz állami tulajdonban van.
A sarkkörön át vezető úton eddig a legtöbb hajó 2013-ban haladt át, de ez is csak tizenöt hajót jelentett. Az orosz kormány most azzal számol, hogy 2020-ig az áruforgalom meghússzorozódik. Ez a tankerek miatt a csővezetékeken át Európába szállított gáz mennyiségét is csökkenteni fogja. Környezetvédők ugyanakkor erősen kritizálják az Arktiszon át vezető útvonalat, mert az eddig jórészt érintetlennek mondható tengerrészek szennyeződésétől tartanak.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
