3 tény az aranyérről, amit kevesen tudnak

Az aranyeresség tipikusan az a betegség, amelyről nem sok szó esik. A tüneteket felfedezve magunkon gyakran bújjuk a netet a gyógyír reményében, de itt sok téves információval is találkozhatunk. Éppen ezért most összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

1. Az aranyér népbetegség

Ma már a lakosság közel fele szenved aranyérbetegségben. Meglepőnek tűnik ez az arány, és jobb, ha azt is tudjuk, hogy ez nem csak az idősebb korosztályt érinti. Főbb rizikófaktor az ülőmunka, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód.

Az aranyér kezelésével a proktológusok foglalkoznak, őket érdemes felkeresni, ha jelentkeznek a tünetek. Például a Dr. Bánfalvi Aranyér Központban időpontfoglalás online módon is lehetséges, de sürgős esetekben telefonon célszerű bejelentkezni. Itt személyre szabott kezelést kaphatunk, a legújabb technikákkal gyógyítanak, mindezt barátságos környezetben.

Mindenképp érdemes felkeresni egy orvost, ha az alábbi tüneteket fedezzük fel magunkon: duzzadt csomó a végbéltájékon, véres csík a WC-papíron székelés után, illetve viszketés, fájdalom a végbélnyílás környékén. A szakemberek tudják megállapítani, mindez valóban aranyér-e, vagy másféle betegségről van szó.

2. Külső és belső aranyér is van

Azt is kevesen tudják, hogy aranyere valójában mindenkinek van: ez egy visszér a végbélnyílásnál. Funkciója a széklet és a gázok visszatartása. Akkor van baj, ha ez az ér megduzzad, begyullad, ekkor alakul ki az aranyeresség.

Az orvosok megkülönböztetnek külső és belső aranyeret. Ezeknek eltérő tüneteik vannak, kezelésük is más. A belső aranyér a gyakoribb, az emberek többsége ebben szenved. A külső aranyér jól kitapintható, szemmel is látható. 

Belső aranyér esetén több stádiumról beszélhetünk. Kialakulásának oka, hogy a végbélben található ér a rá nehezedő nyomás hatására elgyengül, a vénás hálózat kitágul. Egy idő után az érdarab ki is kandikálhat a végbélből székelés után, ezt sokan megpróbálják visszanyomni. Azonban a IV. stádiumban ez már nem visszahelyezhető, a vérzés és a váladékozás folyamatos. Ekkor már mindenképp fel kell keresni egy orvost, aki megfelelő módon kezeli a problémát. Házi csodaszerekkel ne próbálkozzunk!

A külső aranyérre kenőcsöt, kúpokat szoktak felírni, de ez esetben is kérjük ki a proktológus tanácsát!

3. Az ülő- és állómunka is okozhat aranyeret

Az aranyér kialakulásának oka több minden lehet. Az orvosok szerint elsősorban az ülőmunka, a mozgásszegény életmód tehető felelőssé. Fontos, hogy minél többször álljunk fel tehát munkavégzés közben, mozgassuk át az izmainkat. Sportoljunk rendszeresen, fogyasszunk egészséges ételeket, kerüljük a kávét és a szénsavas üdítőket!

Az állómunkát végzők is veszélyeztetettek. A hasűri nyomás hatására ugyanis gyakran alakul ki aranyér, így tehát a gyárakban, szalag mellett dolgozóknak is fontos, hogy óránként lehetőleg 5-10 percet mozogjanak.

A várandós nők, az elhízottak is nagyobb eséllyel lesznek aranyeresek. Itt is lényeges a megelőzés, ha pedig megjelentek a tünetek, mindenképp keressünk fel egy proktológust!