A350: szankcióktól sújtva
A Syrian Arab Airlines még 2008. árpilis közepén jelentette be, hogy az európai Airbus segítségével fogja modernizálni flottáját. Az akkori tervek szerint négy gépet 18 hónapon belül lízingeltek volna, míg 14 gépet 2010-2018, 36 gépet pedig 2028-ig vásároltak volna meg. A típusok között szinte minden szerepelt: 30 darab A320, 10 darab A330, több A340 és A350 is. Még 2004. májusban a szír rezsimet kereskedelmi embargó alá vonta az Egyesült Államok kormánya, mivel gyanújuk szerint az ország aktívan támogat több terrorszervezetet is.
A WikiLeaks-ügyben most nyilvánosságra került, 2008. októberi, Párizsból Washingtonba küldött diplomáciai távirat szerint már akkor úgy ítélték meg a Syrian Arab Airlines kénytelen lesz feladni terveit. Nem volt alaptalan a feltételezés: az Airbus beszállítói között szerepel a General Electric, a United Technologies (hajtóművek) vagy éppen a Goodrich, mely a világ legnagyobb repülőgép-futómű gyártója és az európai óriás régi beszállítója. Márpedig ezek a cégwek súlyos amerikai büntetésekkel lettek volna kénytelenek szembenézni, ha az általuk szállított rendszerekkel épített Airbus-ok Szíriába kerülnek.
A 2008-as októberi távirat azt jelentette Washingtonnak, hogy az Airbus (Franciaország politikai vezetésének támogatásával, hiszen a vásárlást 2004-ben Sarkozy elnök damaszkuszi látogatásával kötötték össze) továbbra is igyekszik megszerezni az embargó alóli felmentést és engedélyt kapni repülőgépeinek szíriai értékesítéséhez. A magas rangú Airbus-forrásoktól szerzett értesülésekre hivatkozva a diplomaták jelezték: az Airbus nem kívánja harmadik fél bevonásával megkerülni az embargót (mint ahogyan az Iránban is történt), hanem a megfelelő engedélyek beszerzésére koncentrálnak. Az üggyel az Airbus legfelső vezetése foglalkozott.
Mint a táviratban szerepel, az exportengedélyhez szükséges amerikai elnöki hozzájárulás mellett még számos amerikai kormányügynökség „rábólintása” is szükséges lenne az üzlethez, s ezek időt rablóan hosszadalmas eljárásoknak ígérkeznek, s általában elutasítással végződnek az ilyen ügyek.
A távirat a szír ügy mellett az Airbus vezetésének általános elégedetlenségét is jelezte: az amerikai részegységek miatti export ellenőrzés és engedélyeztetési folyamatok folyamatosan zavart okoznak és befolyásolhatják a cég eladásait. Egy felemlített esetben a Lufthansa A380-800-asának típusengedélyeztetési ügyét hátráltatta, hogy a Northrop Grumman szállította navigációs rendszernek nem minden adatát engedélyezték megosztani az EASA szakembereivel.
Az említett amerikai részegység-exportkorlátozások miatt Szíria végül Oroszország felé volt kénytelen nyitni Európa helyett. Mivel az Embraer és a Bombardier esetében is ugyanezek a problémák merültek volna fel, így 2010. októberében éppen a Tupoljev Tu-204-esek merültek fel, mint lehetséges új típusok. Az üzlet végül itt sem valósult meg és a jelenlegi politikai helyzetben valószínűleg nem az új gépek beszerzése a szír rezsim vezetésének elsődleges problémája.
