Fehérorosz Szuhojok: az olcsó is drága?
Fehéroroszország megkezdte új harci gépei átvételét, a megrendelt összesen tizenkét Szu-30SzM kétüléses vadászbombázóból már négy érkezett meg a Baranovicsi városánál fekvő bázisra, jövőre további négy érkezik.
Eddig a hír nem lenne túlságosan érdekes, azonban internetes körökben felbukkant egy információ, ami már azért is méltó a figyelemre, mert belarusz katonai körökből ritkán szivárog ki bármi. A kiszivárogtató portál szerint a gépek érkezését erős belső kritika is kísérte, aminek lényege, hogy az üzlet nem is annyira előnyös, mint azt első pillantásra gondolnánk.
Oroszország mind katonai, mind polgári repülőgépgyártásának egyik fontos érve a globális piacon az, hogy termékei jóval olcsóbbak, mint a konkurensek: egy fehéroroszoknak gyártott Szu-30SzM például csak ötvenmillió dollárba kerül, ami valóban meglehetősen alacsony összeg egy ilyen 4-plusz generációs kétüléses, szupermanőverező képességű harci gépért.
A probléma az, hogy a gépek egyenként valójában 135–160 millió dollárba fájnak a belaruszoknak, mert a beépített két hajtómű mellett be kellett szerezni gépenként még négyet. Ami a típus különleges előnye, az egyben a hátránya is. A „vektoros” hajtómű, amely a kiáramló gázsugár elterelésével operál, és ezzel garantál különleges mozgékonyságot, éppen mert sokkal komplikáltabb, sokkal sűrűbben hibásodik meg, hatalmas teljesítménye mellett jóval alacsonyabb az élettartama, mint más hajtóműveknek. A gyártó ezer órát ígér nagyjavítások között, a reális mindössze 5-700 óra – más információk szerint 800 óra lerepülése után a hajtómű valójában cserére szorul.
Ezért kell eleve plusz hajtóműveket vásárolni a gépekhez. A portál információi szerint más, „szükséges modernizációk” költségeit is hozzátéve a tizenkét gép összesen 2-2,5 milliárd dollárba kerül Fehéroroszországnak, és ennyiért úgymond ötödik generációs gépek, akár F-35-ösök vagy kínai FC-31-esek beszerzése is megtörténhetett volna – ami, legalábbis az amerikai típus esetében, nyilván csak elméleti lehetőség.
A Szuhoj kétüléses vadászbombázója jelenleg az orosz hadiipar egyik legfontosabb exportterméke: többek közt Algériában, Malajziában és Venezuelában, MKI-variánsát Indiában repülik a légierők, az újabb vásárlók közé sorakozik fel Kazahsztán és Miyanmar, amerikai feltételezések szerint Irán is ezzel egészítené ki többségében meglehetősen öreg típusait. Az orosz légierőn belül ilyen gépekből vehetett át négyet az Orosz Vitézek kötelék (Kecskeméten 2013-ban még a Szu-27-esekkel repültek).
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
