Gripeneket állít hadrendbe a kínai fenyegetésre válaszul a Fülöp-szigeteki légierő?

iho.hu   ·   2024.07.11. 08:10
Saab JAS 39 Gripen a kaivopuistói légiparádén, 2017 júniusában

Többcélú vadászok beszerzése a cél, így a Lockheed Martin harci sólyma is megfelel az elvárásoknak, miközben Kína egyre agresszívabban lép fel a Dél-kínai-tengeren fekvő, vitatott hovatartozású Spratly-szigeteken. 

Ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök engedélyt adott a kormánynak, hogy többcélú vadászrepülőgépeket vásároljon, tekintettel a Kínával fennálló területi feszültségekre. Mivel a Fülöp-szigetek és Svédország még májusában írt alá szándéknyilatkozatot a Fülöp-szigeteki légierőnek szánt többcélú vadászrepülőgépek beszerzéséről, kétségtelenül a Saab JAS-39 Gripen az egyik azonosítható, a célra megfelelő vadászbombázó típus. A másik a Lockheed Martin F-16 Fighting Falcon – hozzátesszük a beszerzés már hosszú évek óta húzódik, 2018-ban volt szó először arról, hogy Manila 12 Gripent vesz, illetve ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok is ajánlatot adott az F-16-osokra, de az árcédula láttán a potenciális vásárló akkor visszalépett.

Legyen szó akár a svéd, akár az amerikai vadászról, a típus végső soron 2028-ra tervezett szolgálatba állítása után megkétszereződne a Fülöp-szigeteki légierő harci potenciálja, amelynek jelenlegi fő harci repülőgépe a dél-koreai KAI T-50 Golden Eagle, vadászgépként alkalmazott fejlett kiképzőgép (mivel Manila 2004-ben nyugdíjazta az F-5-ösöket, így 2015-ig kellett várniuk arra, hogy ismét legyen sugárhajtóműves típus a flottájukban). Az ország több észak-amerikai Rockwell OV-10 Bronco, illetve Embraer EMB 314 Super Tucano könnyű támadó repülőgépet is hadrendben tart.

Az ország védelmi minisztériuma szerint a többcélú vadászrepülőgépekre azért van szükség, hogy megvédjék a Fülöp-szigeteket „ellenfeleivel, különösen az országon kívüliekkel szemben”. Bár nem nevezték meg Kínát, a feszültség Kína és a Fülöp-szigetek között az elmúlt hónapokban kiéleződött a Dél-kínai-tengeri területi viták miatt, amely Peking állítása szerint a Dél-kínai-tenger része, és nem egy új kreatúráé, a Nyugat-fülöp-szigeteki tengeré...

A feszültség konkrét szítója a Spratly-szigetek egyik zátonya, a Fülöp-szigeteki Palawantól körülbelül kétszáz kilométernyire nyugatra fekvő Ayungin Shoal. Több nemzet tart igényt rá, Brunei, Malajzia és Vietnám is, de a legharcosabban Kína és a Fülöp-szigetek lép fel a képződményért. Utóbbi arra hivatkozva, hogy a homokpad a Fülöp-szigetek kétszáz mérföldes kizárólagos gazdasági övezetében található, 1999-ben szándékosan zátonyra futtatta itt a haditengerészet száz méter hosszú, az Egyesült Államokban épített partraszállító hajóját, a Sierra Madrét (képünkön), amin azóta is tengerészgyalogosok állomásoznak. A katonáknak rendszeresen küldenek utánpótlást, és egy ilyen ellátmány érkezésekor pattant ki az eddigi legnagyobba affér a két ország között: 2023 augusztusában a kínai parti őrség hajói vízágyúkkal igyekeztek megakadályozni a szállítóhajók küldetését.

Kína egyébként sem volt rest, július harmadikán a térségben lehorgonyozta az egyik 12 ezer tonnás, cirkáló méretű parti őrhajóját (ehhez képest az amerikai parti őrség Legend osztályú hajói eltörpülnek, hiszen mindössze 4500 tonna a vízkiszorításuk) – a Fülöp-szigetek árgus szemmel követte az időközben a horgonyát felhúzó kínai hajón folyó tevékenységet.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek