Felszínen a háborús bagoly: He-219-es a víz alól

Dán búvárok és az Aviation History Society (DFS) of Denmark szakemberei közös munkával emelték ki a Luftwaffe Heinkel He-219 Uhu éjszakai vadászgépének maradványait a tengerből. A roncsok helye (de nem a gép típusa) már korábban is ismert volt a búvárok előtt, hiszen a parthoz közel, alig 2-3 méteres mélységben feküdtek Hirthsalt és Skagen között, a Tannis-öbölben. A legvérmesebb remények szerint a roncsok restaurálhatóak, így a megmaradt részei kiállíthatóak lesznek. Jelenleg egyetlen He-219-es tekinthető meg kiállításon, az amerikai Smithsonianben. Ez a három, zsákmányolt Uhu egyike, a másik kettőt még jóval korábban szétvágták.

A gép a maga idejében az egyik legfejlettebb harcigép volt. Az orrfutós és két főfutós, ma már alapkialakításnak számító futómű, a fedélzeti fejlett radarberendezés, a katapultülés kiemelte korának repüléstechnológiai szintjéből. A megépült körülbelül 300 példányból kevés jutott el a harcoló alakulatokhoz. Összesen három ilyen gépet zsákmányolt az Egyesült Államok hadereje a jütlandi Grove katonai repülőterén.

A kiemelés során a gép több, a sós tengervízben eltöltött évtizedeket túlélő alkatrésze között találták meg az egyik hajtóművet is. Ha ezen még olvasható maradt a motorszám, annak információi alapján talán kideríthető, melyik gép, mikor és miért került a tengerbe. Az is kiderült, hogy a gépet már valaki meglátogatta: a műszerfalnál lévő vezetékeket valaki már korábban elvágta, vélhetően műszereket kiemelve emlékül. Kiemelték a farok egy részét is, melyen adattáblának kellene lennie, mely szintén az azonosításhoz nyújt segítséget. A légcsavar sérülései, a visszagörbült tollak az álló hajtóművel végzett vízre- vagy tengerparti homokra szállást teszik valószínűvé. A maradványokat az aalborgi Helyőrségi Múzeumba szállítják, ahol restaurálás után ki is állítják azokat.

Az amerikai „túlélő” a történészek adatai szerint Dániából a franciaországi Cherbourg repülőterére repült át 1945-ben, majd innen a Brit Királyi Haditengerészet HMS Reaper repülőgéphordozóján az Egyesült Államokba került. A technológiai vizsgálatok után a gép végül a washingtoni Smithsonian féltett kincsévé vált.

A mostani kiemelést a gép szempontjából szerencsés téli viharok előzték meg: a vízmozgás miatti kimosódás a maradványok nagyobb részét fedte fel és kiderült: a gép orrfutóval rendelkezett. Ez viszont már roppant érdekessé tette a leletet, így elindult a kiemelés, majd a restaurálás megszervezése. Az még nem ismeretes, hogy pontosan milyen altípusba tartozó és milyen lajstromszámú gép került ki a tengerből, de a történészek szerint a helyszíntől 100 mérföldre délre fekvő Grove repülőterén ekkor használt He 219A-2-esek egyikéről lehet szó.

Egy rövid, a kiemelésről készített filmfelvétel itt látható, míg a kiemelést és a kincseket megörökítő képek itt tekinthetőek meg.