Hogyan adóznak a taxisok?

A taxizás egy kimondottan egyszerű szolgáltatásnak tűnik, ennek ellenére mégis fontos tisztázni, hogy miként is kell eljárni taxisként adózási szempontból. A sofőrök számára többféle adózási lehetőség áll rendelkezésre ma Magyarországon, amelyek különböző adminisztrációs terhekkel és pénzügyi kötelezettségekkel járnak.

A megfelelő adózási forma kiválasztása pedig nagyban befolyásolja a vállalkozás jövedelmezőségét, ezért érdemes alaposan megismerni az egyes lehetőségeket és azok előnyeit, hátrányait. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a legnépszerűbb adózási formákat, a költségek elszámolásának módját, valamint adunk néhány tippet, hogy hogyan érdemes választani.

A taxisok egyéni vállalkozóként többféle adózási mód közül választhatnak, amelyek eltérő kötelezettségekkel és előnyökkel járnak. A leggyakoribb és a legelterjedtebb lehetőség az átalányadózás, valamint a KATA, amelyek közül a megfelelő forma kiválasztása a bevétel, a költségek és az adminisztrációs szempontok figyelembevételével történhet.

Az átalányadózás keretein belül a taxisok bevételük meghatározott hányadát tekinthetik jövedelemnek, amely után személyi jövedelemadót és járulékokat kell fizetniük. Jelenleg a törvény a taxis egyéni vállalkozók bevételének 80 százalékát vélelmezett költséghányadként kezeli, így a bevétel 20 százaléka minősül jövedelemnek, azaz csak ez után kell adózniuk. Ahhoz, hogy 2025-ben egy taxis elérje a minimálbér összegét 1 454 000 forint bevételt kell generálnia.

A KATA egy egyszerűsített adózási forma, amely fix havi adó megfizetésével kiváltja a vállalkozói jövedelemadót és a járulékokat. 2025-ben a KATA számlázás szabályai nem változtak, így a taxisok továbbra is választhatják ezt az adózási formát, amennyiben megfelelnek a jogszabályi feltételeknek.

A főállású kisadózók havi 50 000 forint tételes adót fizetnek, míg a nem főállású (például nyugdíjas) kisadózók esetében ez az összeg 25 000 forint. Fontos megjegyezni, hogy a KATA-s vállalkozók nyugdíjjogosultsága alacsonyabb lehet, mivel a befizetett adó alacsonyabb járulékalapot eredményez. Ezért érdemes kiegészítő nyugdíj-megtakarítási formákat is fontolóra venni.

A szolgáltatást tekintve nem is gondolnánk mennyi költség felmerülhet a taxizás során, melyek elszámolása adózási formától függően eltérő lehet.

Ilyenek lehetnek az alábbiak:

• Üzemanyagköltség: a napi munkavégzés során jelentős tétel, amely közvetlenül befolyásolja a nyereséget.
• Leadó: sok taxis társaságnál a sofőröknek a fuvarok után bizonyos százalékot vagy fix összeget kell leadniuk a társaságnak.
• Tagdíj: a taxis szövetségek vagy egyesületek havi vagy éves díjat kérhetnek a tagságért cserébe.
• Bérautó költsége: amennyiben a taxis nem saját tulajdonú járművet használ, a bérleti díj jelentős kiadást jelenthet.
• Javítás és karbantartás: a jármű fenntartása érdekében rendszeres szervizelés és esetleges javítások szükségesek, ami újabb kiadásokkal jár.
• Biztosítás: a kötelező felelősségbiztosítás mellett érdemes Cascót is kötni a váratlan események fedezésére.
• Iparűzési adó (IPA): az önkormányzatok által kivetett adó, amelynek mértéke településenként változó.
• Könyvelői díjak: a megfelelő adózási gyakorlat fenntartása érdekében sok taxis könyvelő segítségét veszi igénybe.

Az átalányadózást választó taxisok esetében a törvény által meghatározott költséghányad alapján történik a jövedelem megállapítása, így a bevétel 80 százaléka számít költségnek, és a fennmaradó 20 százalék után kell adózni. A KATA-s vállalkozók esetében a fix havi adó megfizetésével teljesítik adókötelezettségüket, így további költségelszámolásra nincs szükség.

A taxisok számára az adózási forma kiválasztása jelentős hatással van a jövedelmükre és az adminisztrációs terheikre. Az átalányadózás előnyös lehet azok számára, akik magasabb bevétellel rendelkeznek, mivel az adóköteles jövedelem kiszámítása a törvény által meghatározott költséghányad alapján történik. A KATA viszont egyszerűbb adminisztrációt és fix havi adóterhet jelent, de fontos figyelembe venni, hogy nyugdíjjogosultság szempontjából hátrányos lehet.

A legfontosabb gyakorlati tanácsok:

• Számoljuk ki a várható bevételt és a költségeket, mielőtt választunk az átalányadózás és a KATA között.
• Ne feledjük az egyéb kötelezettségeket, például az iparűzési adót vagy a könyvelési díjakat.
• KATA esetén figyeljünk arra, hogy nem számlázhatunk cégeknek.
• Mindig vezessünk pontos nyilvántartást a bevételekről és költségekről, hogy elkerüljük a NAV által kiszabott bírságokat.
• Használjunk online számlázót, amely segít az adminisztrációban és az adatszolgáltatásban is.
• Kövessük a jogszabályi változásokat, mert az adózási környezet folyamatosan változhat.

A megfelelő adózási forma kiválasztása nemcsak pénzügyileg fontos, de az adminisztrációs terheket is javasolt szem előtt tartani. Bizonytalanság esetén, érdemes könyvelő vagy adótanácsadó segítségét kérni, hogy biztosan a legelőnyösebb megoldást válasszuk.