Milyen formái vannak a csalásnak?

iho   ·   2024.05.11. 07:35
00_csalasfajtak

Köznapi nyelvhasználatban igen könnyen mondjuk egyes eseményekre, hogy valaki csalt. Ezzel szemben a büntetőjog területén igen komoly feltételeknek kell megfelelnie a magatartásnak, hogy megvalósuljon a csalás bűncselekménye.

Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az elkövetési magatartások kis száma eredményez csalást, vagy annak egy speciális törvényi tényállását, ugyanis a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv több olyan deliktumot nevesít, amelyben megtalálható a csalás kifejezés és az általánosnak nevezhető csalásra épül. A külön paragrafusban történő szabályozást az tette indokolttá, hogy a jogalkotás nem lett volna képes egy a teljesség igényének megfelelő deliktumot létrehozni. Ennek hátterében a védett jogi tárgy sajátossága – azaz az a védendő érték, amely indokolttá teszi a büntetőjogi védelmet –, a különféle elkövetési magatartások, avagy a bűncselekmény passzív alanyának specifikumai. Mindezek tükrében jelen cikkben a Btk.-ban található, a csalás fogalmi körébe eső deliktumok sajátosságait igyekszünk az olvasó számára bemutatni. Így szó fog esni a Btk. 373.§-a szerinti csalásról, a gazdasági és költségvetési csalás bűncselekményéről, valamint az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásról is.

Első lépésként a „generális” csalás bűncselekményét kell tüzetesebben megvizsgálnunk ahhoz, hogy mit is érthetünk e fogalom alatt. A törvény úgy fogalmaz, hogy az valósítja meg a csalás törvényi tényállását, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Jól látható, hogy számos követelményt állít a törvény ahhoz, hogy megvalósuljon a csalás. A fundamentumát a bűncselekménynek a jogtalan haszonszerzés adja. E kritériumot akként lehet meghatározni, hogy azon előnyök tartoznak bele, amelyekhez az elkövető nem tudott volna a törvénysértő magatartás nélkül hozzájutni, viszont nem kell, hogy ténylegesen nála realizálódjon a haszon. Lehetséges, hogy az elkövetésben közre nem működőnél fog jelentkezni a bűncselekmény útján megszerzett előny. Fontos kitérni a tettes által megvalósított jogellenes cselekményekre is, amelyek a tévedésbe ejtés és a tévedésbe tartás. A tévedésbe ejtés áll a legközelebb a csalás hétköznapi azonosításával. Ennek körében az elkövető a valótlanságot valóként állítja be, amelynek következtében a megtévesztett személy tudatában téves képzetek alakulnak ki. Kiemelendő, hogy irreleváns, hogy az elkövető által kifejtett tevékenység mennyire volt átlátszó, a passzív alany naivsága, könnyen megtéveszthetősége sem bír relevanciával. A tévedésben tartás körében megvalósuló cselekmények két nagy csoportba sorolhatóak, amikor a tévedést az elkövető nem oszlatja el, vagyis nem világosítja fel a tévedésben lévő személyt, a másik a tévedés megerősítése. Utóbbi hasonló magatartást feltételez, mint a tévedésbe ejtés, csupán annyi eltéréssel, hogy itt a valóságtól eltérő tudattartam az elkövető közrehatása nélkül alakult ki és miután felismerte azt, hogy valaki tévedésben van, ezt a tudati állapotot erősítette. A másik eset kör kapcsán lényegi jelentőséggel bír, hogy ez a fordulat csak akkor valósulhat meg, ha a felvilágosításra jogi kötelezettség terheli, amely alakulhat munkaviszony, vagy akár szerződésen is. Végezetül ahhoz, hogy a cselekmény a deliktum befejezett stádiumát valósítsa meg, be kell következnie a kárnak is. A Törvénykönyv a kár fogalmát úgy határozza meg, hogy a vagyonban okozott értékcsökkenés.  Ez megtörténhet úgyis, hogy az úgynevezett aktívák kerülnek ki a sértett rendelkezéséből, azaz a tulajdonában lévő dolgok, pénz. Megvalósulhat akként is, hogy a tévedés következtében terhek kiegyenlítésére lesz köteles. Ezen értékcsökkenésnek a büntetési tétel meghatározásánál van jelentősége, mivel minél nagyobb a kár – vagy a később részletezésre kerülő vagyoni hátrány – annál súlyosabb a büntetési tétel is.

A csalás egyik speciális változata a gazdasági csalás, amelyet a törvény úgy határoz meg, hogy az valósítja meg a bűncselekményt, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. A külön történő szabályozást a védendő érték, vagyis gazdasági tevékenységek valódiságához fűződő társadalmi érdek, valamint a passzív alany specialitása a gazdasági társaság tette lehetővé. Utóbbi jelentősége abban állt, hogy a jogalkotás felismerte, hogy a csalás törvényi tényállását nem lehet megvalósítani, ha nincs megtévesztett természetes személy. További eltérés a színlelt gazdasági tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenységet kifejtő személyek megállapodása nem tükrözi a valóságnak megfelelő szándékukat, valamint a valóságban ténylegesen megvalósuló történéseket. Ilyen magatartásnak tekinthető, ha a gazdasági tevékenység ténylegesen nem került kifejtésre, vagy a társaság szempontjából felesleges annak elvégzése. Az eredmény szempontjából is találkozhatunk eltéréssel, mivel jelen esetben vagyoni hátrányt kell okoznia a tettesnek. A vagyoni hátrány magába foglalja az előbbiekben kifejtett kár fogalmat és az elmaradt vagyoni előnyt is értékelni kell. Ennek hátterében az áll, hogy a társaságok a tevékenységüket üzletszerűen folytatják, haszonszerzési céllal, de abban az esetben, ha egy ilyen bűncselekmény elszenvedői lesznek az is előfordulhat, hogy a tényleges kár kisebb annál, mint amit haszonként szereztek volna, ha valódi gazdasági tevékenység valósul meg.

A vagyon elleni bűncselekmények körében szabályozásra kerülő információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás elemzése szükséges e témában. A külön §. alatt történő szabályozás hátterében az elkövetési tárgy – azaz amire a deliktumot elkövetik – és az elkövető által kifejtett magatartás sajátosságai. A jogtalan haszonszerzési célzattal elkövetett magatartásnak információs rendszer, valamint ennek adata és a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetőeszköz. Az elkövető jogellenesnek értékelt magatartásai közé tartozik az információs rendszerbe történő adatbevitel, az ott található adat törlése, hozzáférhetetlenné tétele, megváltoztatása. Ezentúl a törvényi kritériumoknak megfelelő készpénz-helyettesítő fizetőeszköz felhasználása, valamint a fizetés elfogadása. Utóbbi esetben az elkövető tisztában van vele, hogy a felhasználóhoz jogtalanul került, vagy annak hamis, hamisított voltával.

Utolsó bűncselekményként a költségvetési csalást érdemes vizsgálat alá vonni. Maga a deliktum több korábbi bűncselekmény egybeolvasztásával jött létre, azon felismerés következtében, hogy az akkori költségvetést védő rendszer nem felel meg a kor kihívásainak. Ennek következtében olyan bűncselekmények kerültek egy tényállásba, mint az adócsalás, áfára elkövetett csalás, vagy a jövedékkel visszaélés. Annak következtében, hogy nem egyes törvényi tényállásokkal törekednek a lehetséges elkövetési magatartásokat büntetni, hanem egy általánosabb, absztraktabb paragrafus meghatározásával a kijátszás lehetőségei csökkentek, mivel az egyes magatartások jobban beleilleszthetőek a bűncselekménybe. Ezen jellemzőknek köszönhetően a deliktum három alapesettel rendelkezik. Az első a költségvetési csalás általános tényállását határozza meg, amely olyan tevékenységekkel valósítható meg többek között, mint költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény jogosulatlan igénybevétele, a befizetési kötelezettség kapcsán mást tévedésbe ejt. Második fordulatát jövedéki termékekkel kapcsolatban lehet elkövetni. E körben eklatáns példa, ha valaki hatósági engedély nélkül dohánytermékkel kereskedik. Az utolsó alapeset a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos kötelezettségek megszegésével valósítható meg. Ilyen kötelezettségszegés lehet a valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele, elszámolási, számadási kötelezettség elmulasztása.

Összefoglalásként kijelenthető, hogy a csalás egy igen sokoldalú tevékenység, amelynek megvalósításának minden fajtáját igyekszik a jogalkotó valamilyen módon megakadályozni, hogy a társadalom tagjainak vagyoni viszonyai védve legyenek.

Forrás: Belovics Ervin–Molnár Gábor Miklós–Sinku Pál: Büntetőjog II. – Különös Rész. HVG Orac Lap – és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2019.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek