Ritkaság: tüntetés a repülőtérért!

Mint korábban már többször beszámoltunk róla, a repteret elég váratlanul, 2016 őszén zárták be, mert kiderült, baj van a pálya teherbírásával, ami szükségessé tette a teljes felújítást. A pénzügyi hátteret a munkálatokhoz tavaly sikerült összehozni, elsősorban a megyei tanács költségvetésének átcsoportosításából, lezajlott a tender, és ősszel meg is indult a munka.

November végén készítettünk interjút a repülőtér igazgatójával, ebben Peti András már jelezte, a január végi remélt átadás csak nagyon kedvező időjárás esetén reális. Feltörték a régi betont, megépítették az új alapot, de a burkolat csak csapadékmentes időben építhető tovább. A Krónika szerint a kivitelező ezután kérte a munkálatok további szüneteltetését, amit az önkormányzat jóvá is hagyott február 28-áig, az indoklás szerint ugyanis az időjárási körülmények nem csupán a levegő, hanem a talaj hőmérsékletére és állagára is vonatkoznak.

Nos, csapadék van bőven, de a jelek szerint ugyancsak bőven akad félreértés is a repülőtér építkezése körül.

Az egyik, hogy időközben sikerült a megyének a reptéri munkálatok elvégzésére kormánytámogatáshoz is jutni, ezért a korábban felvett hitelt másra fordítják. A jelek szerint a civil szervezet ezt úgy értette, hogy a megyei tanács másra költené el a repülőtérre szánt pénzt, holott információink szerint a pályaépítést a hitel helyett a Bukarestből kapott összegből finanszírozzák.

A másik, nagy felháborodást kiváltó szöveg Peti Andrásnak egy erdélyi magyar lapban megjelent nyilatkozata volt, amelyben a reptérfőnök elmondta, hogy pályahosszabbítás nélkül A321-esek nem tudnak leszállni Vásárhelyen, de A320-asok igen. Ezt egy januári bejegyzés szerint ismét – nem tudni pontosan, miért – úgy értelmezték a civilek, hogy ide utasszállító pályahosszabbítás nélkül nem jöhet, nem figyelve fel arra, hogy az eddigi kétezer méteres pályát a légitársaságok eddig is biztonságosan használták, az utolsó években a Wizz Air, A320-asokkal. A pálya hosszabbításának késése tehát nem jelenti azt, hogy jelentős befogadóképességű, kereskedelmi járatokat repülő gépek ne tudnának leszállni.

Ugyancsak félreérthető lehetett Petinek az a félmondata, hogy nem lát esélyt 2018-ban újabb járatok beindítására. Ez feltehetően azt jelenti, hogy csak azok a Wizz-járatok indulhatnának újra, amelyek a leállásig léteztek, miközben a reptér vezetés az iho-nak adott nyilatkozat szerint más légitársaságokkal is tárgyal.

A szervezet a tüntetésre szóló felhívásában azt követeli, hogy a megyei tanács azonnal lépjen közbe a pálya munkálatainak elkezdésére, és ennek meghosszabbítására minimum 500 méterrel. A felhívók szerint a megyei tanácselnököt, Péter Ferencet és Peti András reptérigazgatót azonnal le kell váltani, mert nem találták azokat, akiket felelősök a reptér bezárásáért, és mert két év alatt nem sikerült végrehajtani a munkálatokat, valamint „alaptalan a pálya meghosszabbításának elodázása”.

Szerintük egy pályahosszabbítás néhány hét alatt elvégezhető lenne. Ami egyébként, tegyük hozzá, nem valószínű, hiszen a meghosszabbított pályához például át kell telepíteni és újra kell kalibrálni az ILS-t, a pályafények rendszerét, a vidrátszegi betont ugyanis csak nyugat felé lehetne megtoldani, és ez a fő leszállási irány is. Új engedélyeztetési eljárást kellene indítani az üzembe helyezéshez (az európai hatósági engedélyt nemrég kapta vissza a reptér), nem is beszélve az 500 méteres hosszabbításhoz szükséges földterület megszerzéséről, amire már korábban is történtek sikertelen próbálkozások. „Ma legalább el kellett volna, hogy kezdődjenek az első lépések, de még egy kapavágás sem történt” – írják, bár saját felvételeiken is látszanak a munkák nyomai.

Egyébként, mint ez sok repülőtér esetében tapasztalható, a forgalom növekedésének csak az egyik, bár nem elhanyagolható tényezője a pálya hossza és teherbírása, a reptér felszereltsége. A legjobban kiépített légikikötőbe sem jönnek a légitársaságok, csak ha úgy látják, üzletileg megéri a nyitás, és a gépet járatról járatra megfelelő mértékben meg lehet tölteni utasokkal...