Sárkány az óceánon: leszállt az első magánűrhajó!
Öt nap és 16 óra összekapcsolt repülés után magyar idő szerint dél előtt nem sokkal a világ első magánűrhajója levállt a Nemzetközi Űrállomásról és megkezdte a leszállás ugyancsak kényes és kockázatos folyamatát.
Mint korábban beszámoltunk róla, a SpaceX űrvállalkozás május 22-én sikeresen felbocsátotta és pályára állította saját Falcon-9-es hordozórakétájával a Dragon teherűrhajót. A földkörüli pályán önálló repülés közben hajtottak végre teszteket a vadonatúj űreszközzel, majd következtek a megközelítés szakaszai.
Minden egyes előre megállapodott távolsági ponton újra és újra ellenőrizték az űrhajó navigációs és kommuniációs rendszereit, míg végül a Dragon az ISS-től tíz méterre manőverezte magát, itt kapta el az űrállomás majd húsz méteres kanadai robotkarjával Don Pettit űrhajós, majd a Dragont dokkolási pozícióba illesztette.
Ez a manőver is kitűnően sikerült, másnap pedig már sor kerülhetett a zsilipajtók kinyitására, az űrhajósok beléphettek a Dragon – más űrkapszulákhoz képest meglepően tágas – belső terébe és kipakolhatták a kisérleti út szállítmányát, ami leginkább élelmiszerből és ruházatból, valamint diákok által összeállított kísérletek felszereléséből állt.
A leszállás előkészületei hasonló lépésekből álltak de természetesen fordított sorrendben: most is először a robotkar helyezte az űrállomástól tíz méteres várópontra a Dragont, ahonnan aztán saját hajtóművei ismételt égetésével távolodott el fokozatosan az ISS-től.
Innentől kezdve azonban radidkálisan más a Dragon sorsa: ellentétben a többi, egyszer használatos teherszállító űreszközökkel, amelyeket ilyenkor elégetnek a légkörben, a Dragonnak akkor sikeres az útja, ha megfelelő ereszkedő pályára kerül, hővédő pajzsa segítségével átvészeli a háromezer fokra való felhevülést a légkörrel való találkozáskor, majd ejtőernyőit kiengedve viszonylag finoman megérkezik az óceán felszínére, és miután a mentőhajó kiemeli, majd a szárazföldön alaposan átvizsgálják, elindulhat következő útjára.
A Dragon-Falcon rendszer valamennyi elemét újra használhatónak tervezték, ezért kerül a Dragon egy útja a számítások szerint néhány tízmillió dollárba, míg a tavaly kivont űrrepülőgépek egy missziójának költségei akár az egymilliárdot is elérhették. Ráadásul siker esetén a SpaceX nagy lépést tesz előre, hogy a Dragon az űrállomás legénységének is a közlekedési eszköze legyen, és ezzel megszűnne az ISS kiszolgáltattottsága a jelenleg egyedüli személyszállító Szojúz-űrhajóknak.
Ezért kísérte különösen nagy figyelem a Dragon repülésének utolsó szakaszait. Ráadásul – és ez is érdekes újdonság – a teherűrhajó még több kísérleti anyagot, feleslegessé váló felszerelést és egyéb rakományt vitt el magával az űrállomásról, mint amennyit hozott.
Fél órával a leszállás előtt, még földkörüli pályán a Dragonról levált a „technikai részleg”, a „hordó” a napelemtáblákkal, majd következett 18 perccel a leszállás előtt az a szakasz, amikor a legnagyobb volt a feszültség a kaliforniai Hawthorne-i SpaceX irányítóközpontban, mert a légkörbe lépésekor – a felmelegedés miatt – néhány percre megszakadt a kapcsolat az űrhajóval.
Tíz perccel érkezés előtt a Dragon feltűnt az egyik követőgép infrarvörös keresőjén. Kilenc perc: a fékernyő kinyílt, majd nyolc perccel vízbeérés előtt kinyílt mind a három főernyő is. A NASA-tévé élő közvetítése szerint az űrhajó két perccel a tervezett pillanat előtt, magyar idő szerint 17.42-kor megérkezett az óceán felszínére. Végül még az okozott némi izgalmat, hogy a vastag felhőzet miatt a követőgépek nem tudtak az ereszkedő űrhajó közelében maradni, de a térségben várakozó hajók egyike tíz perc múlva megtalálta a vizen az űrhajót, amelyről közben sikeresen leválasztották az ejtőernyőket is, a kapszula stabilan úszva várta a kiemelést.
A Dragon komoly technológiai siker, az űrhajó mindössze második útját teljesítette, valamennyi rendszere és szoftvere jól vizsgázott. Ez egyben annak a koncepciónak is a sikere, amit az Obama-adminisztráció a NASA-val közösen dolgozott ki, és aminek az a lényege, hogy a földkörüli utakat és az űrállomás életben tartásához szükséges repüléseket a magáncégek végezzék, olcsón, állami megrendelésre, a NASA pedig koncentrálhasson a bolgyóközi expedíciókra, a Holdra és a Marsra.
