737-esek angyalbőrben 2.
A 737-200-asok megbízhatósága, strapabírása kínálta magát a kísérleti nyúl szerepére is. Ezt – többek között – a védelmi fejlesztésekben élen járó Izraelben is hamar észrevették, és 1979 óta az IAI Elta is használ egy 737-200-ast repülőkísérleti tesztállomásnak. A 4X-AOT lajstromjelű Boeing 737-297/Adv repülőgéppel fedélzeti radar-, kommunikációs, elektronikai harci rendszereket, illetve felderítő és célzórendszereket próbáltak ki. Ennek megfelelően hol a gép orrkúpja változott meg, hol hirtelen egy célzókonténer jelent meg a géptörzs első része alatt. A gép törzsén valóságos antennaerdő nőtt ki. Mivel az ország mérete meglehetősen kicsiny, s a geopolitikai helyzet is ismert, így a 200-asok kisebb hatótávolsága nem okozott problémát. A gépen természetesen biztosítani kellett az extra berendezések, illetve a fedélzeten elhelyezett mérnöki tesztállomások megnövekedett energia-, illetve hűtésigényét is.
Korunk talán legmodernebbnek tartott, egyben kétségkívül legproblémásabb harcigépének, a Lockheed Martin F–35 Lightning II-esnek is köze van a jó öreg 737-200-asokhoz. A vadászbombázó fedélzeti avionikai, radar- és egyéb rendszereinek tesztelésére egy 737-247-est alakítottak át, meglehetősen egyedi orr-résszel ellátva a gépet. Az N737BG lajstromjelű, különleges festést is kapott gép eleve a Boeing avionikai tesztgépeként dolgozott, így a „JSF-esítés” csak egy feladat volt a sok közül. A gép itt is extra energia- és hűtőteljesítményt nyújtott a fedélzetre beszerelt munkaállomásoknak, kísérleti rendszereknek.
A 737 Classic-család, azaz a 737-300/400/500-as gépek között a legtávolabbi, s egyben legizgalmasabb katonai változat a kínai légi harcálláspontnak kialakított 737-3Q8-as. A B-4052-es lajstromjelű gépről – érthető okokból – aránylag kevés fényképfelvétel készült. Az értesülések szerint a gépet 2005-ben építették át a Xian Repülőgépgyárban, természetesen bármilyen amerikai engedély vagy hozzájárulás nélkül. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légiereje kilenc 737-est használ katonai célokra a Peking melletti Xijiao repülőtéren. A szóban forgó harcálláspont (más vélemények szerint a rakétatesztekhez használt követőrendszer és mérőállomás) a 34. légiezrednél áll hadrendben. A gép törzsének tetején a szakértők szerint egy műholdas kommunikációs antenna, illetve a gép alsó részén két adatátviteli antennarendszer figyelhető meg.
Sajnos a 737 Classicok többi, katonaként szolgáló tagja az egyszerű szállítógép szerepében tengeti repült óráit. Chilében a 921-es lajstromjelű Boeing 737-58N, Indonéziában két, A-7306 (ex-N60607B és PK-GWL) és A-7306 (ex-PK-GWQ) lajstromjelű Boeing 737-4U3, Mexikóban TP-02 lajstromjellel egy Boeing 737-33A, Peruban egy 737-528 FAP356 lajstromjellel dolgozik. Thaiföldön a Thai Királyi Légierő egy 737-448-asa repül 99-904-es lajstromjellel.
(Folytatjuk)
