Adeline, a szépnevű visszatérő hajtómű

iho   ·   2015.06.13. 11:45
cim

Európai űrrendszer-terv: a lényeg a visszatérő hajtómű

Adeline: a szép női név egy csinos programot takar. Az európai Airbus most hozta nyilvánosságra azt a koncepciót, amely bevallottan válasz az amerikai SpaceX előrehaladott fejlesztésére: mindkettő célja, hogy olyan rendszert hozzon létre, amely teljes egészében, vagy legalábbis fő elemeiben újra felhasználható.

Mint erről többször írtunk, az amerikai magáncég azzal kísérletezik, hogy a Falcon-9-es első fokozata, a másik fokozattól való leválása után, saját hajtóműve erejére támaszkodva térjen vissza gyakorlatilag akár magára a kilövőpadra, vagy annak közelében a kijelölt leszállóhelyre: a rakétafokozat függőlegesen érkezik a felszín közelébe, lábakat nyit, és a hajtómű valamint a kormányfúvókák segítségével függőlegesen leszáll.

A háromlépcsős rakéta legalsó fokozata az újra felhasználható Adeline

Az Adeline-koncepció azonban gyakorlatilag a meghajtó rendszer első fokozata rakétahajtóművének visszatéréséről szól. Vagyis: miután az egész többfokozatú komplexumot a legalul lévő Adeline a megfelelő magassági emelte, a hajtómű leáll, leválik és önálló repülésbe kezd: visszatér a légkör sűrűbb részeibe, ekkor a hajtómű a szerkezet védett részén, vagyis légkörbe lépéskor hátul marad, majd amikor már már tényleg elég sűrű a levegő a repüléshez, szárnyai révén repül, és ereszkedik a föld felé.

De a jelek szerint azért annyira nem nagyok a szárnyak, no meg az eszköz maga sem áramvonalazható annyira, hogy siklórepülésben érjen földet: a szárnyakon kinyílik, majd bekapcsolódik egy-egy tolólégcsavaros kis hajtómű, ezekkel klasszikus repülőgépüzemben száll le egy pályára a fura jószág, hogy aztán új rakétatesthez, tüzelőanyag-tartályhoz kapcsolva ismét az űr határáig emeljen egy többfokozatú rakétatestet.

Leválás a tartályról, kezdődik a visszatérés a földre

A rendszer tehát nem teljes egészében újrafelhasználható, mert a rakéták testének nagy részét kitevő tartályok nem térnek vissza épségben a földre, a jóval drágább hajtómű és az irányítórendszer viszont igen. Az európai cég hangsúlyozza, a koncepció már 2010-ben megszületett, vagyis az európaiak megkérdőjelezik a SpaceX elsőbbségét az újrafelhasználható űrjárművek, hordozó eszközök dolgában, és a maguk programjának pozitívumai sorolásakor ugyancsak hangsúlyosan, sőt, némiképp ironikusan utalnak a SpaceX kudarcos vagy félig kudarcos repüléseire.

Mint azt portálunk is megírta, a Falcon 9 már többször megkísérelte a sima leszállást az Atlanti-óceánon egy erre a célra kiképzett, lapos fedélzetű bárkára, néhány száz mérföldre a fellövés helyszínétől, azonban az utolsó métereken eddig mindig közbejött valami, ami miatt a sima leérkezésből látványos robbanás lett. Az európaiak azt is kiemelik, hogy az Adeline nem igényel olyan sok üzemanyagot a visszatéréshez, mint a Falcon.

Leszállás leszállópályán, tolólégcsavarokkal, repülőgépként

Egy apró különbség azért mindenképp adódik: a Falcon 9 visszatérő fokozatával már kísérleteznek, és a feladat nagyobbik részét megoldották, sőt, a SpaceX rendelkezik már többször felhasználható, simán leszálló teherűrhajóval, a Dragoinnal, amely már többször járt az űrállomáson, és amelyből néhány év múlva embereket szállító, az űrállomásra rendszeresen és újrafelhasználható módon személyzeteket feljuttató eszközrendszer lesz.

Az Adeline viszont egyelőre csak rádióirányítású apró demonstrátorok és látványos számítógépes videók formájában létezik. Ráadásul az európai űrügynökség, az ESA egyelőre nem is számol vele, hiszen a rendszer első próbáira csak 2025 és 2030 között kerülhet sor, és a jelenlegi rendszereken túl most az Ariane 6 nehézrakéta fejlesztése a prioritás.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek