Alkotmánybírósághoz fordul a BA a telekadó miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordult beadványával a Budapest Airport, miután a repülőtéri cég megítélése szerint az idén aránytalanul magas mértékben emelkedett a kivetett telekadó mértéke. A Budapest Airport szerint alkotmányos elveket sért a hirtelen és aránytalan mértékben megemelt önkormányzati telekadó – hangzik a BA közleménye.

A beadvány szerint a főváros XVII. és XVIII. kerületi önkormányzata által kivetett 2012-es telekadó mértéke megsérti az arányos közteherviselés alkotmányos elvét, ezért kéri a repülőtér az Alkotmánybíróság állásfoglalását. A Budapest Airportnak csak az idei évben a helyi iparűzési adón felül további 2,25 milliárd (!) forint telekadót kell fizetnie, ami a 2011-es kötelezettség 330 százaléka. A repülőtér jogi álláspontja szerint a szóban forgó helyi önkormányzatok differenciálatlanul és aránytalanul magas mértékben állapították meg a telekadó mértékét. A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér területe 1515 hektár, amelynek túlnyomó része a két fővárosi kerület önkormányzatához tartozik.

A Budapest Airport jogi szakértői hangsúlyozzák, hogy a repülőtérnek, az üzemelés jellege és biztonsága miatt, hatalmas – másra, pl. mezőgazdasági művelésre nem hasznosítható – területtel kell rendelkeznie, emiatt a kivetett telekadót is arányosan, a vállalat közteherviselő képességét is figyelembe véve kellett volna megállapítani. A Budapest Airport így is a dél-pesti régió legnagyobb adófizetője, csak a tavalyi évben nem kevesebb, mint 7 milliárd forint adót fizetett különböző jogcímeken a költségvetésbe és az önkormányzatok számlájára. A rendszeres adófizetés mellett még a repülőtér üzemeltetője a 2006-os tulajdonosváltás óta több mint 265 millió eurót (kb. 76 milliárd forintot) fektetett be a repülőtér infrastruktúrájának fejlesztésére és bővítésére, ezzel teljesítette a magyar állam felé a privatizáció során vállalt kötelezettségét.

A Budapest Airport emlékeztet rá, hogy a Malév 2012. február 3-án bekövetkezett csődje az egész magyar légi közlekedést elhúzódó és mély válságba taszította, sok ezer munkahely szűnt meg a repülőtéren és továbbiak elvesztését hozhatja magával a magyar szállodaiparban és idegenforgalomban, ha továbbra sem történik semmi a válság kezelésére. Az aránytalanul magasan megállapított telekadó csak tovább súlyosbítja a repülőtér helyzetét, ami pedig tovább rontja a magyar gazdaság és a magyar főváros versenyképességét a régióban.

A Budapest Airport különös egybeesésnek találja, hogy a telekadó-módosítás egyik fő kedvezményezettje az a XVII. kerület, amely – mint az egy önkormányzatok gazdálkodását vizsgáló felmérésből megtudható – rekord mértékű, milliárdos nagyságrendű adósságot halmozott fel tavaly. A Magyar Progresszív Intézet által vizsgált 46 legnagyobb magyar önkormányzat közül a főváros XVII. kerülete volt 2011-ben a harmadik legnagyobb mértékben eladósodó önkormányzat, 230%-kal növelve egy év alatt az adósságállományát. Az egy lakosra jutó eladósodottság pedig 209%-kal emelkedett, amivel a vizsgált önkormányzatok közül a negyedik helyre került. Ezek után ez év márciusában a XVII. kerület polgármestere terjesztette elő a parlamentben a budapesti repülőteret aránytalanul sújtó törvénymódosítást, miközben a magyar légi közlekedés és turizmus már súlyos mélyrepülésben volt a Malév csődjének következtében.

„A Malév csődje nyomán kialakult válságos helyzet kezelése érdekében a Budapest Airport egy olyan, több mint tíz pontból álló javaslatcsomagot nyújtott be a minisztérium részére, amelynek részét képezte a repülőteret sújtó telekadóterhek jelentős csökkentése is. A javaslatra egyrészt elutasítás, illetve a telekadó további emelése volt a válasz, ezért a repülőteret üzemeltető cég immár kénytelen jogi eszközöket is alkalmazni” – indokolta az AB-beadvány benyújtását Jost Lammers. A Budapest Airport vezérigazgatója hozzátette: „a település legnagyobb adófizetőjeként és munkaadójaként nagyon bízunk abban, hogy eredményre vezetnek tárgyalásaink a repülőtérnek otthont adó XVIII. kerület önkormányzatával, amelyek célja egy, a regionális gazdasági szereplők érdekeit is figyelembe vevő, korrekt helyi adópolitika kialakítása.”