Atlanti katasztrófa: Air France kontra Airbus
Kiegyensúlyozottnak értékelik az első visszhangok az AF447-es járata ügyében csütörtökön kiadott szakmai zárójelentést, ugyanakkor komoly várakozás előzi meg az ügy folytatását, a jogi eljárást: egyes vélemények szerint ez lesz az a pont, ahol a felelősség és az anyagi kompenzáció kérdése is felvetődik, és ahol a felhasználó Air France és a gyártó Airbus igazán keményen ütközik majd.
A polgári kivizsgáló szervezet, a BEA mostani jelentése, mint ahogy hírt adtunk róla, kiképzési hiányosságokra és technológiai problémákra egyaránt visszavezeti a 228 halálos áldozattal járó, 2009 június 1-én az Atlanti-óceán fölött bekövetkezett balesetet: a gépet vezető másodpilóták nem kaptak kiképzést a repülőgép nagy magasságban történő manuális vezetéséről, és nem volt elégséges a felkészültségük ahhoz, hogy idejekorán felismerjék, nem sebességtúllépésben, hanem átesésben vannak. Ugyanakkor a korábbi vizsgálati szakaszok szerint is hibás logikával működött az átesésjelző, amely akkor szólalt meg, amikor értékelhető adatokat kapott, vagyis épp, amikor esély lett volna az átesésből való kivezetésre. Ugyancsak sok szó esik a befagyott pitot-csövekről és a félreérthető flight-direktor jelzésekről.
A technikai vizsgálatban nem, de a jogi eljárásba nagyonis komoly súllyal lesznek jelen az elhunytak képviselői, egyikük kiegyensúlyozottnak minősítette a jelentést, a szóvivőjük viszont egy tévényilatkozatban határozottan kijelentette, hogy szerinte a jelentés azt mondja ki, hogy a katasztrófa fő oka a gép technológiai hibája volt.
Egyelőre mind az Airbus, mind az Air France visszafogott közleményekben reagál a BEA zárójelentésére. Mindkettő azt hangsúlyozza, hogy a vizsgálatoktól függetlenül a baleset bekövetkezte óta dolgoznak a repülés biztonságosabbá tételén, az Airbus ezen belül elsősorban – az egyébként más cégektől beszállított – sebességmérő pitot-csövek javítását említi.
