Az amerikai kongresszusi elnök meglepetés-repülése Tajvanra – kelet felől

A kínai légierő blokkolta a szokásos útvonalat, viszont a C-40B elég kerozinnal szállt fel a hatalmas kerülőre.

Máskor szimpla diplomáciai hír, azonban az amerikai kongresszus elnökének keddi érkezése Tajvanra hatalmas figyelmet kapott, Nancy Pelosi utazása körül egyfelől erős politikai vihar keletkezett, de még inkább fenyegető volt a katonai készülődés az „Egy Kína” elvéből nem engedő óriásország részéről.

A kongresszus elnöke ázsiai útjának a részletei a múlt hét óta késztetik Pekinget keményebbnél is keményebb nyilatkozatokra és erős készülődésre, főképp a légierő részéről. A legmagasabb fokozatba helyezték a hadsereget, korábban be nem jelentett komoly gyakorlatba kezdtek a Tajvani-szoros nyugati partvidékén, hiperszonikus fegyverkísérlet is történt, és Szu-35-ösöket emeltek az amerikai politikus érkezésének idejére, ezzel gyakorlatilag leblokkolva a szokásos légi útvonalat aTajvani.szoros fölött.

Pelosi az amerikai légierő VIP-célokra használt C-40B típusú gépével Kuala Lumpurból indult, de ama bizonyos szokásos útvonal helyett a felszállás után keletnek fordult, átrepülte Borneó szigetét, majd északnak tartott, hogy a Fülöp-szigeteket szintén keletről elhagyva a szokásosnál jóval hosszabb repülés után és szokatlan mód délkelet felől közelítse meg a szigetet.

Mindeközben a követő oldalak csaknem összeroskadtak a rengeteg izgatottan figyelő belépő miatt, de a világraszóló incidens tehát elmaradt, mert noha a kínai harci gépek végig a levegőben voltak, de az amerikaiak messze elkerülték a Tajvani-szorost, illetve a Spratly-szigetekre telepített kínai bázisokat.

Pedig úgy tűnik, a „Mainland” Kína katonai vezetői erősen várták Pelosi C-40-esét, sőt, mikor felszállt, a hatóságok váratlanul letiltottak minden polgári gépmozgást a körzetben, a fogadó reptéren pedig bombariadók voltak. Sőt, egy kínai lap szerint a pekingi hatóságok arra is felkészültek, hogy Pelosi 737-esével netán "valami történi"k, akár egy technikai hiba, és ebben az esetben a kínai légierő vadászai készek az amerikai szállítót „védelemben részesíteni” és „lehetővé tenni” a leszállását – valamely kínai repülőtéren.

Például azon a Hainanon, amely sok évvel ezelőtt volt színtere egy súlyos légi incidensnek, amikor 2001-ben a szigettől több mint száz kilométerre délkeletre az amerikaiak egy tengerészeti felderítője és egy J-8-as kínai harci gép az utóbbi közeli áthúzásai után ütközött össze: a kínai pilóta az ütközéskor életét vesztette, a P-3 Orion komoly sérülésekkel kényszerleszállt Hainan szigetén.

Egy magát megnevezni nem kívánó kínai szakértő úgy nyilatkozott, hogy a kínai katonaság úgymond felkészült Pelosi „bármiféle meglepetésszerű lépésére”.  Nos, annyi „meglepetés” bizton várható, hogy az amerikai politikus gépe továbbra is messze elkerüli a Tajvani-szorost: ha viszont a kínai harci gépek Tajvanon túl, a szigettől keletre bármilyen érintkezésbe, netán hasonló áthúzásos konfliktusba keverednének a C-40-essel, az azért eléggé egyértelművé tenné Kína provokatív szándékait, ami a Peking szerint provokatív látogatást kíséri.

Még egy érdekes részlet: a C-40B-t az amerikai légierő igényei szerint a standard Boeing 737-700-as utasszállítóból fejlesztették, a Business Jet változathoz hasonlóan a 800-as megerősített szárnyával és futóművével. Az ismertetők többsége 5570 kilométeres hatótávolságot tartalmaz, azonban olykor feltűnik egy másik adat is, miszerint (a standard változathoz képest is) plusz üzemanyagtartályok beépítésével akár 9300 kilométer is lerepülhet a gép, ami érthetővé teszi, hogy a magasrangú politikussal a fedélzetén a tervezők ekkora kitérőt határoztak meg a Kuala Lumpur-Tajpej utazásra.