Hogyan vált grönlandi ritkaföldfém-bányászoknak szánt óceánjáró lakóhajóvá egy szovjet komp?
Az Ocean Endeavour annak idején még Konsztantyin Szimonovként, a Balti-tengerről indult.
A Grönlandon jelentős ritkaföldfém-ásványprojektet megvalósító Critical Metals Corp. bányavállalat valamivel több, mint 2,6 milliárd forintnak megfelelő nyolc és félmillió dollárért vásárolta meg az egykori Konsztantyin Szimonov (a Várj reám Darvas Iván előadásában) komphajót, méghozzá azzal a leplezetlen szándékkal, hogy háromszáz, a sziget déli részének nehéz ritkafém kincsét feltérképező szakemberének adhasson szállást a fedélzetén.
Az eredeti szerepkörében a Balti-tengeren szovjet zászló alatt komphajóként szolgáló, 1982-ben, lengyel hajógyárban megépített Konsztantyin Szimonov az idők során számtalanszor váltott tulajdonost. Jelenleg Ocean Endeavour névre hallgat, és a legutóbbi időkben óceáni kutatóhajó volt a funkciója. Illetve nem is: ez év elején a dán védelmi erők bérelték ki a 12 900 bruttó tonnás, 190 utas és 124 fős személyzet befogadására alkalmas egységet, hogy dán és más NATO-tagállamok haderejének állományi tagjait fogadhassa az Arctic Endurance gyakorlat során. Balti létét követően a Konsztantyin Szimonovot a 2000-es évek elején átalakították óceánjáróvá, és rövid ideig egy izraeli érdekeltség kötelékében üzemelt, mielőtt 2015-ben sarkvidéki hajózásra alkalmassá tették volna. Legutóbbi tulajdonosa, a SunStone egy hónapja jelentette be, hogy a 137 méteres hajó eladó.
A Nasdaqon is jegyzett Critical Metals választása azért esett a kutatóhajóra, mert sarkvidéki útjai során igazolta, hogy remekül ellenáll az úszójégnek.
A Grönland déli részén fekvő, a jég korábbi elolvadása után könnyebben hozzáférhető rétegek jelentős koncentrációban tartalmaznak nehéz ritkaföldfémeket, amelyek kritikus fontosságúak a védelmi alkalmazások, a tiszta energiára való átállás, a félvezetőipar – chipgyártás – és a következő generációs technológiák szempontjából.
A háttérben persze az Egyesült Államok természetes stratégiai érdekei fedezhetők fel, hiszen jelenleg ezeknek a földfémeknek – mint például az erbium, tulium, holmium, itterbium, diszprózium, terbium, gallium – a kitermelése kilencven százalékban Kína kezében van.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
