Az oroszok is lezárták a Nyitott Égboltot
Washington már tavaly tavasszal jelezte a kivonulását. Hova nem juthattak el az amerikai gépek és mit láthattak „pluszban” az oroszok?
Nem volt nagy meglepetés: miután az amerikaiak már tavaly kivonultak, most orosz részről is hivatalosan bejelentették, megkezdték az Open Sky egyezmény felmondását. A moszkvai külügyminisztérium közleményében a felelősséget az Egyesült Államokra terheli, mondván, „az új helyzetben” nem lehetett elhárítani az egyezmény működése előtt tornyosuló akadályokat. Az amerikai kivonulás „megbontotta az érdekek egyensúlyát” a részes országok között, és ezzel – az amerikaiak – aláásták az egyezmény szerepét „a bizalom és a biztonság biztosításában” (ez csak magyarul hangzik ilyen szépen – szerk.).
Washington, hangzik a közlemény, évek óta vádolta Moszkvát azzal, hogy szelektív módon hajtja végre az egyezmény előírásait, Oroszország is azt hozza fel, hogy az amerikai fél korlátozza az oroszok megfigyelő repüléseit.
Mint erről az amerikai felmondás idején írtunk, az 1992-ben megkötött majd tíz évvel később életbe lépett Nyitott Égbolt egyezmény szerint a felek előre egyeztetett időpontban és útvonalon, elektro-optikai, infravörös és radarberendezésekkel felszerelt, fegyvertelen repülőgépeket küldhetnek a másik ország fölé, és így minden fél saját maga által begyűjtött adatokkal bizonyosodhat meg arról, hogy a másik oldal nem készít elő meglepetésszerű támadást.
A közhiedelemmel ellentétben az egyezmény nem egyszerűen az Egyesült Államok és Oroszország között köttetett, hanem összesen harminckét ország írta alá.
A tavalyi beszámolók szerint az oroszok az Egyesült Államok feletti repülései sikeresek voltak, a gondot az okozta, hogy a légierő nem azt a gépet küldte, amire az amerikaiak számítottak, akik a Tu-154-es speciális változatára és annak hatótávolsága szerint tervezték meg az útvonalat és adták ki az engedélyt. Az oroszok viszont meglepetésre már a Tu-214ON-nel jöttek, amelynek sokkal nagyobb a hatótávolsága. Végül is, ez a repülés megvalósult annak ellenére, hogy az egyeztetett helyszíneket összekötő útvonalak olyan érzékeny objektumokat is érintettek, mint a White Sands rakétakísérleti központ, a Los Alamos nukleáris kutatóközpont és más légitámaszpontok és szárazföldi erők bázisai.
Az amerikaiak viszont akkor döntöttek a szerződésből való kivonulás mellett, amikor Moszkva kizárta a kelet-ukrajnai zónákhoz közelebb eső, illetve a 2014-ben elfoglalt Krím környékén lévő légtereket, illetve korábban már kizárták, hogy a Nyitott Égbolt nyitott legyen Kalinyingrád, illetve az orosz–grúz határvidék felett.
Érdekes, az egyezmény orosz megbízottja a TASSZ-nak úgy nyilatkozott, hogy ami a végső döntéshez adta a lökést, az volt, hogy az európai partnerek nem voltak hajlandóak elismerni az oroszok jogos biztonsági igényeit, valószínűleg ez az az „új körülmény”, amire az orosz külügy közleménye hivatkozik.
A TASSZ összefoglalója szerint az európaiak alulértékelik az egyezmény megszűnésének kockázatait. Mint ezt korábbi cikkünkben is jeleztük, az amerikaiaknak talán azért sem volt annyira létkérdés ezeknek a repüléseknek a folytatása, mert egyfelől az oroszok a legfontosabb tételeket úgyis kihúzták a repülési tervekből és a jövőben sem lett volna várható másfajta eljárás, másrészt viszont a jelek szerint vannak olyan rendszerek, amelyek több információt nyújtanak Washingtonnak, például sok szakértő gyanúi szerint a titokzatos X-37B „mini űrrepülőgép”, amely a szokásos, fix pályán mozgó kémholdakkal ellentétben hosszú repülései során „az igényeknek megfelelően” tudja változtatni a pályáját, és ezzel biztonságosabban képes gyorsan reagálni arra, mit és hol kell felderíteni.
Az amerikai légierő korábban a programban részes két, hatvan év körüli életkorú, átalakított Boeing 707-esét modernizálni akarta, de ahogy kiderült, hogy az Egyesült Államok kivonul az egyezményből, ezt a tervet törölték, és a gépeket „más országoknak” ajánlják fel. Azonban az OC-135-ösök csak akkor lehetnének hasznos eszközök a jövőben, ha a nedvesfilmre dolgozó elavult optikai rendszert digitálisra cserélik. A gépekre kiképzett személyzetek pedig a most is használatban lévő, elsősorban elektronikai felderítést végző, ugyancsak 707-esekből átépített RC-135-ösökre kerülnek át, amelyeknek ugyancsak a nebraskai Offutt légibázis a központjuk. Ugyanakkor az amerikai törvényhozás még novemberben javasolta, készüljön tanulmány az OC-135B-k másfajta felhasználásáról.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!