Bizarr baleset: a másodpilóta valószínűleg kiugrott a sérült gépből

A durva leszállás után súlyos következmények nélkül sikerült a félfutós kényszerleszállás, de már csak az első pilóta volt a fedélzeten.

Az elmúlt időszak talán legfurcsább halálos légibalesetéről adott ki néhány héttel az esemény után beszámolót az amerikai közlekedésbiztonsági szervezet. Mint ismert, az NTSB úgynevezett „előzetes jelentése” még nem a történtek okait vagy esetleges felelősét célozza megállapítani, hanem magának az eseménynek a lefolyását, ebben az esetben ez sem túl könnyű feladat.

Azt ugyanis, hogy egy kisebb, két hajtóműves, légcsavaros-gázturbinás Casa 212-es teherszállító személyzetének egyik tagja miért és hogyan hagyta el a repülőgépet még repülés közben, ami a férfi halálával járt, hosszú ideig csak találgatta az amerikai repülősajtó.

A történet úgy kezdődött, hogy az ejtőernyősök reptetését végző gép július 29-én, az egyik csoport dobása után visszatérve az észak-karolinai Raeford West repülőtérre, rendben ereszkedett a pálya felé, de a megközelítés utolsó szakaszában, néhány méteren váratlanul magasságot vesztett. A Casa esését a 27 éves másodpilóta nem tudta megállítani, a Casa durván betont ért, a jobb főfutó ütközött a pályával. Mindkét pilóta jelezte, hogy átstartolnak, amit a másodpilóta hajtott végre, aki egyébként addig is vezette a gépet.

Az irányítást ezután az első pilóta vette át és átrepült a torony felett, hogy a reptér személyzete mérje fel a gép sérülését. Ekkor értesítették a pilótákat, hogy a jobb főfutó leszakadt a gépről és a pályán maradt. Ekkor utasította az első pilóta a társát, hogy jelentsen vészhelyzetet és kérjen kényszerleszállást a nem túl messze fekvő Raleigh-Durham nemzetközi repülőtéren.

A mintegy húszperces átrepülés során a pilóták között megtörtént a szükséges eligazítás és a feladatok kiosztása, a másodpilóta folytatta a kommunikációt az irányítással majd a célreptérrel. Miután a másodpilóta megkapta a vektorokat a megközelítéshez, nyugtázta az irányító adását, ezután azt mondta az első pilótának, hogy rosszul van és kinyitotta az ablakát. Az első pilóta átvette a kommunikációt is, úgy látta, hogy a társa a rosszul sikerült leszállás miatt "kiborult".

A másodpilóta kinyitotta a hátsó rámpát, azzal, hogy több levegőre van szüksége. Ezután levette a fülhallgatóját, kikötötte magát, felállt, elnézést kért, hátra ment  és a nyitott rámpán át kiugrott vagy kiesett a gépből. Hogy inkább az előző verzió történhetett, azt az mutatja, hogy az első pilóta úgy látta, a másodpilóta nem próbálta megragadni a hátsó rámpa fölötti korlátot. A vallomásában nyoma nem volt annak, amit a baleset után többen feltételeztek, hogy a társa azért ment volna hátra, hogy onnan próbálja megnézni, mekkora kár esett a gépben. Mindössze másfél perccel azután tehát, hogy a másodpilóta visszaigazolta az irányítás adását, az első pilótának azt kellett közölnie, hogy a másodpilóta kiugrott a gépből, ejtőernyő nélkül, hírek szerint 3500 láb magasról. A másodpilóta holttestét később találták meg.

Ezután esemény nélkül elért a gép a Raleigh-Durham repülőtérre, a pilóta először egy alacsonyáthúzást hajtott végre, majd óvatosan ráereszkedett a pályára, amelyről aztán a Casa a hiányzó főfutó irányába, tehát jobbra csúszott, elhagyta a betont, de további súlyos következmények nélkül megállapodott a pálya közelében.

Az NTSB továbbra is várja mindazok jelentkezését, akik bármilyen releváns információt tudnak adni a balesettel kapcsolatban. Az áldozat, Charles Hew Dalrymple Crooks Connecticut államban nevelkedett, a középiskola után a Bucknell egyetemen végzett politikai tudományok szakterületén. Szerette az úszást és feketeöves szintet ért el taekwondóban, futott, síelt, középiskolai osztályelső volt.

Tizenévesen épített magának saját szimulátort, Connecticut államban kapta meg az első repülő képzését még középiskolásként. A pandémia okozta helyzet segítette hozzá, hogy rövid idő alatt megszerezze a műszeres, kétmotoros, éjszakai és végül kereskedelmi pilóta fokozatát. Első hivatásos repülő állásaként oktató lett a Raleigh-Durham repülőtéren, növendékei és oktató társai nagyonis kedvelték a kiképzési stílusát. Idén áprilisban jutott álláshoz a Rampart Aviation nevű cégnél, és megrepülte a Casa típust. Mindenki által szeretett példás, kiegyensúlyozott személyiségnek írták le, különleges humorérzékkel, boldog embernek, aki eljutott álmai hivatásához és munkájához.