Csobbanás a tengerre: megint mentett az ernyő
Harminckettedik alkalommal sikerült megmenteni egy súlyos helyzetben lévő Cirrus kisgép utasait azzal az 1999-ben bevezetett mentőernyőrendszerrel, amelyet baj esetén a pilóta hoz működésbe, és amely az egész gépet teszi viszonylag puhán a földre – illetve ez alkalommal a tengerre.
Az alabamai Birmingham városában élő 59 éves orvos, Richard McGlaughlin a tavalyelőtti földrengés óta havonta jár önkéntesként Haiti szigetére saját Cirrus SR–22 típusú egymotoros kisgépével. Néhány napja 25 éves lánya is vele tartott. Az ő leírásából ismerjük az eset mozzanatait: a Bahamák zónájában repülve, Andros szigete közelében a pilóta az olajnyomásmérőre kezdett figyelni, amely egyre alacsonyabb értéket mutatott, majd a motor elhallgatott, a légcsavar megállt a gép orrán.
A doktor azonnal döntött a típuson alapfelszereléshez tartozó ballisztikus ejtőernyőrendszer (BRS) használatáról: utasította lányát, hogy alaposan húzza meg a hevedereket, különösen a csípője környékén, majd az irányítóközpontnak rádión jelezte a pozícióját, és hogy ernyővel ér vízre. Kétezer láb magasságig, tehát kb. 610 méterig siklott az elnémult géppel, ott húzta meg a kabin tetején lévő fogantyút. Az ernyő alapos rántással fogta meg a gépet, majd elviselhető erővel ért a gép vizet. A kristálytiszta tenger a hölgy beszámolója szerint meglepően hideg volt, a víz kezdte elárasztani a kabint, de a pilóta és lánya kiléptek a szárnyra a pilóta felé eső ajtón, és volt arra is idejük, hogy vízre tegyék a mentőfelszereléshez tartozó kis gumicsónakot, abban várták meg a hamarosan érkező Coast Guard (parti őrség) egységet, amely azután felvette őket.
A szerencsés menekülésről igen elégedetten nyilatkozott a duluthi Cirrus cég elnöke, mondván, minden úgy történt, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A Cirrus-pilóták szövetségének egyik tagja arra emlékeztetett, hogy álló motorral konvencionális vízre szálláskor sokszor előfordul, hogy a gépben ülők ugyan túlélik a vizet érés pillanatát, de nem biztos, hogy túlélik magát a balesetet. A gép sokkal komolyabb sérüléseket szenved, gyorsabban süllyed el. Ahogy a merev futókat elkapja a víz, a gép könnyebben a hátára fordul, ilyenkor sokkal nehezebb kimenekülni a kabinból, nagyobb az esélye a vízbefulladásnak.
Az eset ugyanakkor újraélesztette a repülőgépet mentő ernyőrendszer támogatóinak és ellenzőinek vitáját. Van, aki azért tartja veszélyesnek a módszert, mert a puszta léte hamis biztonságérzetet ad tapasztalatlan pilótáknak is, ezért történhetett meg nemrégiben, hogy egy hasonló gép vezetője olyan időjárás közepette indult hosszabb útra, ráadásul éjszaka, magas hegyvidéken át, amit a megfelelő képzettséggel rendelkező profi pilóták sem vállaltak volna ott és akkor.
Egy másik érdekes érv, amit mostanság, a jól végződött tengeri kaland után is hallani, hogy néhány Cirrus-baleset tanúsága szerint az is kérdéses, mennyire tökéletes a pilóták kiképzése a mentőrendszer használatáról: ennek a problémának a jelenlétére utalnak azok az esetek, amikor indokolt lett volna az ernyő nyitása, mégsem történt meg.
A rendszert jó néhány más kisgéphez is gyártó BRS Aerospace viszont már összesen 266 megmentett életet tart nyilván weboldalának számlálóján, és ezt tekinti mérvadónak, nem az ellenérveket.
