E-vonatjegy, internetes jegyvásárlás, jegykiadó automaták

Az elmúlt években hatalmas fejlődés ment végbe a MÁV-Start jegyértékesítése terén. Aki nem akar, már sosem kell találkoznia pénztárosokkal, kihagyhatja az életéből a sorban állást, és az ehhez fűződő minden izgalmat. Időben sorra kerülök, mire ideér a vonatom? Lesz még hely az IC-re, amit kinéztem? Tud visszaadni a pénztáros húszezresemből? A mögöttem levő fog-e szitkozódni, amikor még számlát is kérek a végén?

A pénztárhoz kapcsolódó funkciók legnagyobb része már kiváltható az internetes felületen, a Start automatáinál, illetve a Vonatinfó alkalmazással. A modern jegyvásárlási módok fejlődésével, jelenlegi teljesítményével és a várható trendekről kérdeztük a MÁV-Startot.

A jegyeknek már kevesebb, mint hatvan százalékát értékesítik jegypénztárakban, a 2018-as adatok szerint a második helyen az automatás, majd szorosan követve a fedélzeti és az internetes módok állnak. A Vonatinfó tavaly csak 1,2 százalékot ért el, de ugye a nagyközönség számára csak júliustól volt az alkalmazás jegyváltásra is alkalmas verziója elérhető, így az adat kissé csalóka. A Start közlése szerint decemberben már 3,5 százalékon állt a Vonatinfó alkalmazás.

Érdekes, hogy hogyan változott a jegyértékesítés az elmúlt években. A vasúttársaságtól egy remek sávdiagramot kaptunk, de néhány dolog magyarázatra szorul a trivialitásokon túl. Nő a neten vásárolt jegyek aránya, jobb lett a felület, az emberek egyre jobban megismerik, megszokják. Az automatás arány is folyamatosan növekszik, egyre több az automata is, a ráköltött források fényében ez a tendencia az elvárható. A Vonatinfó még nagyon új, de máris fontos szeletet hasított kimagának, és van egy gyanúnk, hogy a 2019-es szám már sokkal nagyobb lesz a 2018-asénál (akár a decemberi 3,5 százaléknál is). De miért nőtt a fedélzeti értékesítés? A Start szerint az az ok, hogy hogy a jegyértékesítési rendszer fedélzeti eszközén a korábbi fedélzeti géphez képest többféle termék értékesíthető.

A MÁV-Start célja, hogy tovább erősítse az önkiszolgáló jegyértékesítési csatornákat, így kedvezményt is ad a nem pénztárban, illetve a nem a jegyvizsgálótól vásárolt menetjegyekre és felárakra. Vajon megéri a Startnak az esetenként húsz százalékos kedvezmény? Lelőjük a poént: megéri! Az automatákból vásárolt jegyekre öt, az e-vonatjegyekre tíz százalékos állandó kedvezmény van a pénztári árakhoz képest már kicsit több, mint egy éve. A utasmennyiség egyenletesebb eloszlását ösztönzi a további tíz (így összesen akár húsz!) százalékos kedvezmény a @-cal jelölt, többnyire csúcsidőn kívüli, legalább százkilométeres utazásokra e-vonatjegy vásárlása esetén. 2018-ban az önkiszolgáló csatornákon vásárolt vonatjegyekre adott kedvezmény meghaladta a 787 millió forintot, azaz ennyit spórolhattak az utasok. Ugyanez az érték 2019-ben (március 24-ig bezárólag) már elérte a 205 millió forintot. Mindemellett az automatás, internetes és a vonatinfós jegyvásárlások 2017-hez képest 353 millió forintos többletet hoztak a Startnak 2018-ban, míg 2019-ben jelentősen hozzájárul a 40a és 80a vonalakon érvényben lévő vágányzárak okozta bevételkiesés csökkentéséhez! Nem feltétlenül számszerűsíthető hozadék, hogy mivel az utasok a pénztári vásárlás helyett választják az önkiszolgáló csatornákat, csökken a pénztárak terheltsége és a pénztárak előtti sorban állás is.

Következő kérdésünk a modern jegyvételi csatornák feltételezett hatására vonatkozott az össz-árbevételben. A Starttól kapott adatok alapján a belföldi fizető utasszám (nem díjmentes, utazásához mindenképp jegyre vagy bérletre van szükség) és így a bevétel is folyamatosan növekszik. A budapesti elővárosi térségben is igaz ez, itt a Start további növekedésre számít. Érdekes, hogy a budapesti elővárosi ingázások kétharmada bérlettel történik, míg az országos elővárosi bérletarány 54–55 százalék között mozog. A jegyhez jutás megkönnyítése, a hozzáférés javulása lehetővé teszi, hogy minél többen megvegyék a jegyüket, így egyértelműen van bevételnövelő hatása az önkiszolgáló csatornák terjedésének.

A Vonatinfó alkalmazás 2015 óta létezik, eredetileg a vonatok közlekedéséről lehetett benne informálódni. Két éve, 2017-ben aztán komoly funkcióbővítésbe kezdtek a fejlesztők: elkezdték implementálni a jegyvásárlási funkciót. Az androidos felhasználók 2017 novemberétől érhették el korlátozott számban az alkalmazás béta verzióját, amiben már jegyeket is lehetett vásárolni. Az ő visszajelzéseik figyelembe vételével adták ki az alkalmazás újabb verzióját 2018 májusában, amit két lépésben tettek minden felhasználó számára elérhetővé július közepéig. Az almás felhasználóknak még néhány hetet kellett várniuk, de július végétől már ők is használhatták az alkalmazást a jegyeik megváltására. A vonatinfóban vásárolt jegyek száma azóta is töretlenül növekszik; Androidra 238 ezren, iOS-re több mint 22 ezren telepítették, a jegyvételhez szükséges regisztrációt 2019. március 26-ig 97 ezernél is többen végezték el.

A Vonatinfó a közeljövőben bérletváltási funkcióval is bővülni fog, de az internetes felület is megújul, és egy, a pénztárakkal megegyező funkciójú, önkiszolgáló értékesítési csatorna nyílik meg a vásárlók előtt. A pénztári, elektronikus személyi igazolványhoz kötött bérletértékesítés, majd jegyértékesítés országos kiterjesztésével körülbelül egyidőben a Vonatinfó alkalmazás is kibővül annak érdekében, hogy ha a felhasználó rendelkezik elektronikus személyi igazolvánnyal, és azt használja, mint bérletigazolvány, akkor dönthessen úgy, hogy csak és kizárólag az elektronikus személyi igazolványát használja az utazási jogosultság igazolására.

A vonatinfós jegyek egyik előnye, hogy kompatibilisek a pénztárakban kiadott jegyekkel, a jegyvizsgálóknak nem kell plusz eszköz a leolvasásukhoz. A MÁV-Starthoz eddig nem érkezett visszajelzés az elektronikus jegyekkel való visszaélésekről, de száz százalékban nem lehet reális cél ennek a kizárása. A vonatinfós jegyeket többféle védelmi rendszer teszi nehezen hamisíthatóvá:

Szabályozási védelem

• a jegy névre szóló, a személyazonosságot az ellenőrzéskor igazolni kell;
• csak egyúti jegy vásárolható elektronikusan bemutatható formában;
• az érvényessége száz kilométer felett a pénztárban vásárolt jegyhez képest korlátozott (24 óra);
• a visszaváltott jegyek ellenértékét csak az érvényesség lejárta után, és csak akkor utalja a vasúttársaság, ha a jegyet nem olvasták be.

Technikai védelem

• módosítás, többszörözés elleni védelem: a jegy összes, vásárláskori adata elektronikus formában rögzítve van a jegyen található kódban, illetve a szerveren;
• felszállás utáni jegyvásárlás megakadályozása: menetrend szerint már elment vonatra a jegyvásárlás nem lehetséges, a következő vonatra vásárolt jegy még nem lesz érvényes.

A legnagyobb kockázatot a jegyen olvasható adatok megváltoztatása jelenti, amit az véd ki, hogy a vásárláskori jegyadatok a jegyen található kódban és a központi szerveren is el vannak tárolva. A jegy ellenőrzése a kód beolvasásával történik: a központi szerverről letöltött, illetve online kapcsolat hiányában a kódból kiolvasott és a jegyvizsgáló készülékén megjelenített adatok az irányadók, a jegyvizsgáló ezek alapján végzi az ellenőrzést. Ha eltérés van a bemutatott jegyen olvasható és a jegyvizsgáló készülékén megjelenített adatok között, az a jegy érvénytelenségét jelenti és magánokirat-hamisításnak minősül. A Start tudomása szerint még nem volt ilyen eset.

Online kapcsolat esetén a jegy korábbi kezelésére és esetleges visszaváltására vonatkozó információ is rendelkezésre áll. A mobillefedettségnek köszönhetően a jegyek több mint  nyolcvan százalékát online, azaz a szerverről beolvasott adatok alapján ellenőrzik.

Bliccelés, ellenintézkedés

A bliccelés mértékét nagyon nehéz meghatározni, hiszen az egyik sajátossága a bliccelésnek, hogy a statisztikák számára láthatatlan. A vasúttársaság az egyes elővárosi vonalakon tartott fokozott ellenőrzések (peronzár, vonatokon megerősített vizsgálat) alapján tud elindulni, a tapasztalatok szerint azokon a napokon, amikor ellenőrzést végeznek, az érintett vonalra szóló menetjegyek eladásából származó bevétel nagyobb mértékben nő, mint a vonal átlagos növekedése. Az ellenőrzések bevezetésének kezdeti szakaszában nem volt ritka az elővárosban a tíz százalékpontos különbség sem! A rendszeres ellenőrzések hatására ez a szám azóta egy–két százalékpontra esett. Noha ezek a számok nem vetíthetők ki az országos vasúthálózatra, de a nagyságrendet jól szemléltetik.

A visszaélések elleni lépések egyike volt a száz kilométernél rövidebb utakra kiadott jegyek érvénytartamának korlátozása. Rákérdeztünk, hogy ez meghozta-e a várt eredményt és milyen további intézkedések várhatók.

A MÁV-Start folyamatosan elemzi az értékesített és a visszaváltott jegyek arányát. Az utasoknak lehetőségük van az előre megváltott jegy időpontjában meggondolniuk magukat és ingyen kicseréltetniük a jegyüket ami technikailag a jegy visszaváltását és új jegy vásárlását jelenti. Ez nem különül el a statisztikákban az egyszerűen visszaváltott jegyektől, emiatt nem lehet meghatározni, hogy hány jegy visszaváltása történt csere miatt és hányat váltottak vissza más okból. Ráadásul még csak három hónap telt el a négyórás érvénytartamra való átállás óta, mégis világosan látszik, hogy volt hatása az új szabályoknak: a 2019-es adatok szerint idén januárban 12,4 százalékkal kevesebb száz kilométer alatti jegyet váltottak vissza, mint 2018 januárjában!

* * *

Cikkünk második részében a jegykiadó automatákkal folytatjuk!

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!