ESA-tagság, a csúcstechnológiák jegyében

iho   ·   2015.02.24. 14:00
cim

– A mai megállapodással egy rendkívül értékes szövetséget erősítünk meg és emelünk új szintre, hiszen az űrtevékenységen alapuló tudományos és technológiai fejlődés Magyarországon is az értékteremtés egyik legfontosabb húzóerejévé válhat az elkövetkező évtizedekben – jelentette ki Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár abból az alkalomból, hogy hazánk teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Űrügynökséghez, olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében.

– A magyar tudósok és mérnökök régóta jelen vannak a nemzetközi űrtevékenység élvonalában, és számos technológiai és tudományos vívmánnyal járultak hozzá a világra szóló sikerekhez. A legfontosabb feladat, hogy az utóbbi években megindult fellendülést tartós növekedéssé formáljuk, és minden lehetséges módon támogassuk a tudásalapú ágazatot – hangsúlyozta az államtitkár.

A teljes jogú taggá válással Magyarország az eddigieknél szélesebb körben csatlakozhat az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) tudományos, oktatási és ipari programjaihoz. Az ESA-tagságból fakadó előnyök révén a csúcstechnológiával foglalkozó hazai űripari vállalkozások és kutatóintézetek meg tudják őrizni jelenlegi vezető pozíciójukat a régióban. A magas hozzáadott értéket termelő cégek és műhelyek további dinamikus fejlődésükkel növelhetik az ágazat és egész Magyarország versenyképességét.

– A piacképesség erősítése számos kapcsolódó iparágban is jelentkezik, az egyetemek közreműködésével pedig korszerűbbé válhat a műszaki felsőoktatás. A bővülő lehetőségek új munkahelyek létrejöttéhez járulhatnak hozzá, és elősegíthetik a magasan képzett műszaki értelmiség itthon tartását. A becslések szerint a foglalkoztatottság 2020-ra akár meg is ötszöröződhet a szektorban – mondta Kara Ákos.

Az űrtevékenység közvetlen és közvetett vívmányai mára mindennapi életünk részévé váltak, az elért eredmények így a nemzetgazdaság egészében hatékonyan hasznosulhatnak. A csatlakozás a foglalkoztatottság, az adó- és járulékbevételek és a versenyképesség növekedésén túl jelentős kiadáscsökkenést is eredményez a létfontosságú – például mezőgazdasági, távközlési, közlekedési, katasztrófavédelmi vagy akár katonai – rendszerek hazai alkalmazásában.

Magyarország az ESA együttműködő államaként 1991 óta vesz részt különböző tudományos és innovációs programokban. A kormány az utóbbi években arra törekedett, hogy ezt az együttműködést még szorosabbra fűzze. A csatlakozási folyamat keretében az Európai Űrügynökség munkatársai 2014-ben felmérték a magyar űrszektor állapotát és lehetséges fejlődési lehetőségeit. Az ESA adatai szerint jelenleg legalább negyvenegy űriparhoz köthető vállalkozás, egyetemi és akadémiai kutatóintézet működik Magyarországon, amelyek mind világszínvonalat képviselnek és képesek részt venni, továbbfejlődni és bővülni az ügynökség programjaiban.

Portálunk egy korábbi interjújában a Magyar Űripari Klaszter vezetője elmondta: a csatlakozó országoknál a tagdíjra fordított források 3-4-5-szöröse folyik be a vállalatokhoz jutó megrendelésekből. Korábban komoly üzletek, megrendelések maradtak el amiatt, hogy Magyarország nem volt tagja az űrügynökségnek. A legnagyobb hozzáadott érték az űriparban valósul meg, az űripari cégek a legprofitábilisabbak mindenütt, nyilatkozta még a tagság elérése előtt a klaszter vezetője, Bárczy Pál.

Az Európai Űrügynökség (ESA) huszonegy tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének katalizálása, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása (műholdas navigáció, távközlés, meteorológia stb.). Az ESA következetesen működteti a földrajzi visszatérítés elvét, vagyis minden ország ipara az ország hozzájárulásával arányos mértékben vehet részt a programokban. Az ESA garantálja, hogy a befizetett hozzájárulás arányos része pályázatok útján visszaáramlik a tagországba. A belépéssel egyidőben az ESA összes ipari tendere megnyílik a csatlakozó ország vállalatai előtt, a szervezet pedig több éven át felzárkóztató-segítő programokkal gondoskodik arról, hogy az új tagállam ipara a befizetésekkel arányosan részesüljön a visszatérítésből. Az ESA éves költségvetése megközelítőleg 4 milliárd euró.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.