Ferihegy: megvannak az új engedélyek

A hivatalos határidő lejárta előtt, vagyis 2017. év végéig megszerezte a Budapest Airport a további működéshez szükséges összes, Európai Uniós engedélyt. Ezeknek a dokumentumoknak a megléte azért fontos, mert igazolja, hogy egy-egy repülőtér mind az infrastruktúra, mind az üzemelés területén megfelel a biztonságot előtérbe helyező európai uniós előírásoknak, felülírva a korábbi – a tagállami/nemzeti követelmények szerinti –, üzemben tartási engedélyeket.

A Budapest Airport mindenben a legszigorúbb uniós előírásoknak megfelelve működik, beleértve a repülőtéri infrastruktúrát, valamint magát az üzemben tartó szervezetet és az üzemeltetést is. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője a tavalyi év végéig eleget tett az EU-s rendeletben foglalt követelményeknek, így a működéséhez szükséges új engedélyeket is megszerezte. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által alkotott, 2014-ben hatályba lépett rendelet 2017. év végét jelölte meg határidőnek az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén működő polgári repülőterek számára a rendeletben foglalt előírások teljesítésére és az új engedélyek megszerzésére. A rendelet célja az volt, hogy az Európai Unión belül fenntartsa a repülésbiztonság egységesen magas szintjét.

A rendelet tagolt szerkezetben több, mint 450 (külön-külön 204, 117, 135) követelményt tartalmaz. A megfelelés ellenőrzését minden esetben a helyi hatóságok végezték, itthon a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági Főosztály az erre kijelölt, ún. kompetens szervezet. A több mint két évig tartó folyamat során, a hatósággal szorosan együttműködve készítette el a Budapest Airport azt a több szekrényt megtöltő dokumentum csomagot, amivel részletekbe menően igazolta a repülőtér infrastruktúrájának, szervezetének, és üzemelésének megfelelőségét az európai előírásoknak. Egyebek mellett a futópályák és gurulóutak szabályosságát, repülésbiztonsági rendszerek és eljárások a meglétét. Az üzemeltetéshez kapcsolódóan pedig a pontos dokumentációt, az EU-s irányelvek szerint kialakított folyamatokat kellett mindenre kiterjedően igazolnia az üzemeltetőnek.

A megfelelés teljesítéséhez, különösen az infrastruktúra tekintetében a Budapest Airport számos fejlesztést valósított meg az elmúlt időszakban – például a futópálya végbiztonsági sáv (RESA) kialakítása –, illetve vállalt elkötelezettséget továbbiak elvégzésére, összességében közel 6 millió euró (körülbelül 1 milliárd 900 millió forint) értékben.

– A mostani engedélyek megszerzésével a Budapest Airport egy szerteágazó és nagyon összetett folyamat végére tett pontot, a sikeres befejezés pedig jól tükrözi a repülőtér és a hatóságok közötti szoros együttműködést – mondta Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelemért, munkabiztonságért és közösségi kapcsolatokért felelős igazgatója. Hozzátette: – Külön köszönet illeti a Budapest Airport munkatársait, akik több ezer órányi ráfordítással átvilágították a folyamatainkat, hogy mindenben megfeleljünk az utas- és repülésbiztonság európai követelményeinek.

Az Európai Bizottság 139/2014-es rendeletét a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) gyakorlatait és ajánlásait figyelembe véve alkották meg, mérlegelve a repülőterek üzemeltetésével kapcsolatban világszerte felhalmozódott tapasztalatot, valamint az ehhez kapcsolódó tudományos- és műszaki fejlődést. Az idei évtől a budapesti repülőtér is minden szempontból igazoltan teljesíti az utasok és a repülés biztonsága szempontjából fontos nemzetközi normákat.

* * *