Gyanús reptérfejlesztések Európában
Az Európai Bizottság kiterjesztette eddig is zajló vizsgálatát, amelynek fókuszában az EU szabályaival ellentétes állami reptérfejlesztési támogatások állnak, de különösen alaposan utánanéznek Marseille és a Frankfurt Hahn ügyének.
Az ATW közlése szerint ugyancsak kérdésesnek tartja Brüsszel azt a támogatást, amit a temesvári repülőtér a Wizz Airnek adott, a könnyítéseket, amelyeket a dortmundi légikikötő nyújt légitársaságoknak, valamint az sem látszik szabályosnak, ahogy a német kormány hozzájárult a lipcsei Leipzig-Halle infrastruktúrájának modernizálásához.
A versenypolitikáért felelős európai biztos, Joaquin Almunia szerint bizonyos körülmények között megengedett az állami segítség a kisebb és újonnan létesített regionális repülőterek és légiszolgáltatások fejlesztésére. A biztos azonban azt is hangsúlyozta, hogy a Bizottság meg kell, hogy akadályozza a verseny torzulását az Unió egységes piacán, és „bizonyos európai regionális repterek már nem annyira újak és nem annyira kicsik”, hogy ilyen támogatásban részesüljenek.
Ami Marseille-t illeti, a bizottság elsősorban az új fapados terminál illetve a reptér által a low-cost és hagyományos légitársaságoknak nyújtott kedvezmény ügyében vizsgálódik. 2005 és 2007 között a reptér kezelője, a helyi kereskedelmi kamara 7,6 millió eurónyi támogatást kapott a terminál építésére, amely a brüsszeliek szerint nem lett volna feltétlenül szükséges a beruházás megvalósításához.
Frankfurt Hahn esetében azt firtatja a Bizottság, vajon szabályos volt-e, hogy a hitelek és a refinanszírozási kölcsönök köztestületektől származtak, de piaci alapokon nyújtották őket. A testület azt gyanítja, hogy ezek az összegek egyszerűen az üzemeltetési költségekhez járultak hozzá. A reptér Németország tizedik legnagyobb légikikötője az utasok számát illetően, a cargoforgalma pedig az ötödik legnagyobb az országban. Így aztán a Bizottság különösen aggályosnak tarja, ahogy a támogatás tisztességtelen versenyelőnyhöz segíti a repülőteret a konkurenciával szemben.
