Hogyan lehetne még tisztább a levegő Budapesten? Sok munka van, lesz még addig, hogy erre érdemben válaszolni lehessen
A Clean Cities legfrissebb tanulmánya szerint mindössze három város tartja be az EU új légszennyezési határértékeit.
A Clean Cities kampánya negyven európai várost értékel négy mutató alapján. Az élen Koppenhága áll 91,3 százalékkal, őt Stockholm (84,7 százalék) és Helsinki (81,5 százalék) követi. Budapest 25,6 ponttal a 60-ból, vagyis 42,7 százalékkal a harmincadik helyen végzett, E osztályzatot kapott. A sereghajtók Bukarest (29,8 százalék) és Athén (23,0 százalék), mindkettő F osztályú.
A tanulmány négy mutató alapján értékeli a városokat:
- háromévi átlagos légszennyezettségi mutatók,
- az EU felülvizsgált környezet levegőminőségi irányelvének (AAQD) való megfelelés,
- a javulás üteme (relatív változás),
- szakpolitikai intézkedések.
A környezetvédelmi kutatók éves értékelése szerint a vizsgált negyven város közül mindössze három felelne meg a két legveszélyesebb légszennyező anyagra vonatkozó új uniós határértékeknek. Ráadásul a 2024-ben megszavazott EU-s direktíva határértékeinek várhatóan 2026. december 11-i határidővel törvénybe kell foglalni az összes EU-s tagállamban, és 2030-tól azokat teljesíteni is kell.
Legfontosabb megállapítások Budapestről
- Szakpolitikai intézkedések: 2,0 pont. A legjobb városok (Koppenhága és Amszterdam) 9,0 pontot kaptak, az átlag 4,5. Budapestnél csak Prága, Zágráb és Athén kapott kevesebbet (1,0).
- Az AAQD levegőminőségi irányelveinek való megfelelés: 0,0 pont. Budapest 17 másik várossal osztozik ezen: a 40-ből 18 város kapott nullát, teljes pontot csak Koppenhága, Stockholm és Helsinki.
- Háromévi átlagos koncentráció: 18,0 pont. Ez a 26. hely. Budapest itt jobb, mint Párizs (17,6), Bologna (16,1) és Ljubljana (15,9).
- A javulás üteme: 5,6 pont. Az átlag 6,1; Koppenhága 8,7, München 8,0.
- Régiós összevetés: a nyolc közép- és kelet-európai főváros közül Budapest a negyedik. Előtte Pozsony (19.), Szófia (28.) és Ljubljana (29.), mögötte Prága (31.), Varsó (33.), Zágráb (38.) és Bukarest (39.).
A „Clean Cities” kampány „Free To Breathe” nevű rangsorából kiderült, hogy a légszennyezés terén éles regionális különbségek vannak: jelenleg Koppenhága, Stockholm és Helsinki a három olyan nagy európai város, ami mind a nitrogén-dioxid, mind a finompor részecskék tekintetében megfelel a felülvizsgált uniós határértékeknek. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált városok 93 százaléka valószínűleg túllépné az EU által megállapított és hamarosan életbe lépő új jogi határértékeket.
Maria Neira, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Környezet-, Éghajlatváltozás- és Egészségügyi Főosztályának volt igazgatója, valamint a WHO főigazgatói posztjának lehetséges jelöltje azt mondta: „a tiszta levegő az egyik leghatékonyabb befektetés, amit egy város a közegészségügy érdekében tehet. Minden, a közlekedésből származó szennyezés csökkentésére irányuló döntés lehetőséget kínál a betegségek megelőzésére és mindenki számára egészségesebb utcák kialakítására. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy előrelépés lehetséges, de az eredmények túlságosan egyenetlenek. Az emberek egészségének védelme vezetői szerepet és politikai elszántságot igényel. A jogszabályi határértékek betartása elengedhetetlen mérföldkő; célunknak az egészséget védő levegőnek kell lennie, függetlenül attól, hogy az emberek hol élnek.”
A vizsgált negyven város közül harminchét jelenleg legalább az egyik határértéket nem teljesíti, míg tizennyolc város a négyből egyet sem. Ez rávilágít arra a hatalmas kihívásra, amellyel az európai városoknak szembe kell nézniük kevesebb mint négy évvel az új határértékek hatálybalépése előtt.
A rangsor alján a dél-, közép- és kelet-európai városok dominálnak. Az E vagy F osztályzatot kapott mind a 11 város ezekben a régiókban található. Athén és Bukarest az utolsó helyen áll, míg Zágráb, Torino, a Milánói agglomeráció, Krakkó, Wrocław, Varsó, Róma, Prága és Budapest szintén E vagy F osztályzatot kapott.
Athén, ami a 2026-os ranglista utolsó helyén áll, kiemelkedik a szennyezettségi adatok alapján. A rangsorban szereplő városok közül itt mérték a legmagasabb átlagos nitrogén-dioxid-koncentrációt, és az elmúlt évtizedben a város csak korlátozott előrelépést ért el a szennyezés csökkentése terén.
A jelentés kiemeli a városokban – többek között Koppenhágában, Londonban, Párizsban és Stuttgartban – elért előrelépéseket, amik a tiszta közlekedést elősegítő intézkedéseknek köszönhetők, ideértve az alacsony és nulla kibocsátású övezeteket, a buszflotta elektromos átállását, az iskolai utcákat és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztéseit, amelyek mind hozzájárultak a szennyezés csökkentéséhez.
A tisztább levegő azonban elérhető cél, és egyes városok máris élen járnak ebben. Az alacsony és nulla kibocsátású övezetek, a buszflotta elektromos átállítása, az iskolautcák és a jobb kerékpáros infrastruktúra olyan intézkedések, amelyek segítettek a városoknak a szennyezés csökkentésében.
Az elmúlt évtizedben több város is több mint harmadával csökkentette a nitrogén-dioxid-koncentrációt, néhányuk pedig megközelítette az ötven százalékos csökkenést. Jelentős előrelépés tapasztalható a nitrogén-dioxid-szint tekintetében olyan városokban, mint Koppenhága, a Stockholmi agglomeráció, Stuttgart, Oslo és a Londoni agglomeráció. A szálló por esetében jelentős csökkenés történt Szófiában, Krakkóban, a Nagy-Lisszabonban és Koppenhágában, bár ezeket gyakran a lakossági fűtés terén bekövetkezett változások ösztönzik.
A nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló ambiciózus közlekedéspolitikák – mint például Stuttgart „Umweltzone” nevű övezete; a Párizs területén az autózás visszaszorítására és a kerékpározás ösztönzésére irányuló intézkedések; valamint London Ultra Low Emission Zone (ULEZ) övezete – eredményeként ezek a városok az elmúlt tíz évben jelentős csökkenést mutattak.
– Közép-, Kelet- és Dél-Európa lakóinak nem kellene elviselniük a szennyezettebb levegőt csak azért, mert városuk vezetői nem tettek lépéseket. Athénban az elmúlt évtizedben alig javult a levegőminőség, és a közlekedési szennyezés leküzdéséhez szükséges intézkedésekről szóló kutatásunkban is gyenge eredményt ért el. Ezzel szemben Koppenhága teljes mértékben elektromos buszflottát hozott létre, jól működő alacsony kibocsátású zónát, kiváló kerékpáros infrastruktúrát és iskolautcákat. A levegőszennyezés nem elkerülhetetlen. Kutatásunk azt mutatja, hogy a városok határozott vezetéssel valódi változást érhetnek el. Döntő fontosságú, hogy a levegőminőség javítása nem mindig igényel jelentős pénzügyi beruházást. Tanulmányunk rávilágít arra, hogy a városok olyan megfizethető intézkedésekkel is jelentős előrelépést érhetnek el, mint a kerékpáros hálózatok bővítése és az iskolautcák bevezetése – mondta Barbara Stoll, a Clean Cities alapítója és szenior igazgatója.
Ezek az eredmények akkor jelentek meg, amikor az EU-tagállamok arra készülnek, hogy december 11-éig átültessék a felülvizsgált környezeti levegőminőségi irányelvet a nemzeti jogba, a nemzeti levegőminőségi ütemtervek kidolgozása mellett, valamint – adott esetben – a 2035-ig terjedő határidő-hosszabbítás iránti kérelmek benyújtásával együtt. Az új határértékek teljes körű betartatása várhatóan 2030-ban lesz.
Mezei Csaba, a Clean Cities közép-európai igazgatója elmondta, hogy a tanulmány célja a figyelemfelhívás. Mind a városvezetőknek, mind a városfejlesztéssel foglalkozóknak jelzés lehet, hogy milyen irányba érdemes a fejlesztéseket koncentrálni. A „Free to Breathe” kampány keretében a Clean Cities arra szólítja fel a kormányokat és a városokat, hogy gyorsítsák fel a változtatásokat, legyenek egyértelmű tervek a szennyezés csökkentésére és célzott intézkedésekkel a főbb városi szennyezőforrások kezelésére. A Clean Cities ezekhez az intézkedésekhez kíván jó példákat mutatni, legyen szó az iskolautca kezdeményezésről és más forgalomcsillapító beavatkozásokról, a közösségi közlekedés fejlesztéséről, új buszsávok létesítéséről vagy éppen kerékpárosbarát intézkedések bevezetéséről.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!