Horvátország bár lassan, ám egyre közelebb navigál új korvettjeinek beszerzéséhez

A két többcélú eszközt a horvát haditengerészet modernizációs programjának keretében állítanák öt év múlva hadrendbe.

Bár már huzamosabb ideje tudható, délnyugati szomszédunknak mi a szándéka, az egyelőre még nem ismert, hogy milyen osztályú korvettekről van szó. Tavaly szeptemberben a horvát honvédelmi minisztérium még nyolc ország 12 hajógyárával folytatott tárgyalásokat – ezek célkeresztjében olyan korvettek voltak, amelyek többféle küldetés végrehajtására is képesek. A beszerzés költségkerete a kiválasztott konstrukciótól függőn 660 millió és 1,6 milliárd euró között mozog. Az első korvett leszállítása 2029–2030 körül esedékes.

Jelentős a támogatottsága annak az elképzelésnek, hogy a korvetteket belföldön építsék meg, és, hogy az ehhez szükséges technológiát Horvátország átvegye. Az új korvettek a horvát haditengerészeti képességek fejlesztésére és bővítésére irányuló erőfeszítések jegyében érkeznek.

Jelenleg a horvát haditengerészet flottillájában öt rakétanaszád, két deszant- és aknatelepítő hajó, valamint egy aknaszedő hajó szolgál, ehhez jönnek még a parti őrség járőr-, kiképző iskola- és mentőhajói. Korlátozott képességeik ezeket a (hadi)hajókat azonban megakadályozzák abban, hogy megvédjék Horvátország tengeri érdekeit az Adriai-tengeren túl, vagyis a haditengerészet tevékenységét nagyrészt a partmenti műveletekre korlátozzák. 

A változó geopolitika helyzetben a horvát haditengerészetnek ugyanis újabban olyan hajókra van szüksége, amelyek a tengeri hadviselés más területein is bevethetők, nevezetesen tengeralattjárók elleni és légvédelmi feladatok ellátására is alkalmasak.

Mivel politikai megfontolások befolyásolhatják a végső döntést, nem lesz egyszerű folyamat az új korvettosztály kiválasztása. A Naval News szerint a következő korvettek jöhetnek számításba:

• a horvát BIS-91 (egyelőre csak rajzasztalon),
• a francia Gowind-osztály,
• a német K-130 osztály,
• a német–román többcélú, moduláris járőrhajó (Romániában épül)
• az európai járőrkorvett (EPC, egyelőre csak rajzasztalon),
• az olasz FCX30 korvett,
• a holland Sigma osztályú korvett,
• a spanyol Avante-2200 korvett,
• amerikai tengerparti harci hajó (LCS),
• a török Ada-osztály
• a török Hisar-osztály,
• az ugyancsak török C92-es osztály,
• a brit Arrowhead 120,
• az izraeli Reshef-osztály,
• a svéd Saab (valószínűleg a szingapúri ST Engineering közreműködésével) készőlő korvett tervei,
• és egy meg nem határozott dél-koreai projekt keretében készülő hajó.

Csakhogy Horvátország a kötelezettségvállalások csapdájába esett. Ezek mindegyike előnyben részesíthet egy bizonyos korvettosztályt, egyúttal kizárhat másokat. A horvátok például szorosan együttműködnek Franciaországgal, ami azt jelenti, hogy a Gowind-osztály kiválasztása elsőbbséget élvezhet.

Más érvek szólnak az európai együttműködés keretében készülő EPC-k mellett. A döntés megerősítené Horvátország pozícióját az Európai Unióban, és szorosabb együttműködést alakíthatna ki olyan mediterrán partnerekkel, mint Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország. Horvátország Portugáliával és Írországgal egyetemben megfigyelői státusszal rendelkezik ebben a projektben (EPC, European Patrol Corvette). Az EPC-program azonban még nem különösebben előrehaladott állapotú, jelenleg egyetlen hajó sincs gyártásban, és ez a tény elvetheti az első korvett 2030-ra történő leszállítására vonatkozó elképzeléseket.

A német ajánlatnak kedvezhet az az igény, hogy a korvetteket a horvát hajógyárak valamelyikében építsék meg. A Rheinmetall ugyanis a közelmúltban átvette a Lürssen Csoport katonai, haditengerészeti részlegét.  Bár a felvásárlás még elbírálás alatt áll, hiszen trösztellenes jóváhagyásra van szükség, ám várhatóan hamarosan lezárul. Ez a tranzakció négy további hajógyárat juttatott a Rheinmetallnak Németországban, valamint számos leányvállalatot külföldön – közülük egyet a horvátországi Rijakában. A Rheinmetall így felajánlhatná a korvettek helyben, Horvátországban történő gyártását és az ehhez szükséges know-how és technológia átadását.

Ott van még az Ada osztályú, Törökország és Ukrajna haditengerészetében is rendszeresített korvettek esete – mindkét ország kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápol Horvátországgal. A törökök érezhetően szeretnék megszerezni a megrendelést, ezért diplomáciai eszközökkel, továbbá kikötőlátogatásokkal igyekeznek erősíteni befolyásukat a horvát védelmi minisztériumban. Az egyik török Ada-osztályú korvett, a TCG Burgazada 2024. november 6-i kikötői látogatása során egy olyan delegáció látogatott el az országba, amelynek tagjai között volt Hayriye Nurdan Erpulat Altuntaş török nagykövet, Cüneyt Ali Demirtürk ezredes, török katonai attasé, és akiket Damir Dojkic ellentengernagy, a horvát haditengerészet parancsnoka fogadott.

Kecsegtető lehetőségnek tűnik az Egyesült Államok Parti Harci Hajó (LCS) programjából származó hajók átvétele, de az LCS-ek pozícióit folyamatosan átértékelik: egy friss tanulmány megállapítja, hogy a nehézkes fejlesztés ellenére a US Navy part menti harci hajói létfontosságú szerepet tölthetnek be egy Kína elleni konfliktusban.

Semleges politikai súlya miatt biztonságosabb választás lenne a brit, francia, olasz, spanyol, holland, svéd vagy dél-koreai ajánlatok mellett dönteni. A szóba jöhető korvettek bevált konstrukciók, és rendre megfelelnek a horvát igényeknek, ráadásul a dél-koreaiak gyors átadási idővel vállalják a korszerű hadihajók leszállítását. Nem könnyű a döntés, hiszen a kényes politikai szempontok mérlegelésével egy olyat kell meghozni, ami megfelel Horvátország katonai, a fokozott tengeri együttműködésre vonatkozó igényeinek is.

A dilemma nagysága tehát érzékeltetheti, miért alakult nyögvenyelősen a két korvett beszerzésének folyamata az elmúlt hónapokban. 

Nyitóképünkön: a BIS-91 korvett terve a Brodosplit hajóépítő cég jóvoltából