Kettős közlekedési évforduló Budapesten
Az elsőbbség az idősebbet, a 2015-ben hatvanöt éves Gyermekvasutat (akkori nevén Úttörővasutat) illeti. Már 1947-ben tervezték egy, szinte teljesen gyermekek által irányított vasútvonal megépítését, a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai hegyek, mint helyszín mellett döntött 1948 februárjában. A 760 miléliméter nyomtávú vasútvonal építése 1948. április 11-én kezdődött, az első, három kilométeres szakaszt, Széchenyihegy és Előre (ma Virágvölgy) állomás között még az év július 30-án átadták. 1949. június 24-én Ságváriliget (Szépjuhászné), 1950. augusztus 20-ára a – technológiailag nem feltétlenül szükséges – hárshegyi alagút megépültével Hűvösvölgy lett a végállomás.
Húsz évvel később indult meg Budapest ülőszékes drótkötélpályája, de a terv régebbi: 1933-as keltezésű. Az 1940-es években felkarolt elképzelés megvalósulását a második világháború hiúsította meg. A háború után egy, szinte az egész budai hegyvidéket behálózó rendszer ötlete is felmerült, de az 1967-es, XII. kerületi tanácsi határozatig érdemi megvalósulás nem követte az elképzeléseket. Az építkezést végül a legelső, Zugliget–János-hegy közti nyomvonalon 1969. március 24-én kezdték meg. Az építkezés fővállalkozója a csillepályák építésében már gyakorlott Országos Bányagépgyártó Vállalat lett. Megépülés előtt pályázatot írtak ki az új közlekedési eszköz elnevezésére, a hivatalos név Jánoshegyi Légpálya lett, a közkeletű elnevezés – Libegő – nem szerepelt az ötletek között. A forgalom végül 1970. augusztus 20-án indult meg.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
