Kína, Japán, Görögország a sorrend a hajótulajdonos nemzetek listáján

A Veson Nautical közzétette a 2026-os évre vonatkozó, a tíz legnagyobb hajótulajdonos nemzetet rangsoroló listát. Kína szinte minden tekintetben kiemelkedik.

Megőrizte korábbi első pozícióját a távol-keleti nagyhatalom, az ország 9375 hajóból álló flottájának értéke lenyűgöző, 291 milliárd dollár. Változás a top10-ben, hogy Svájc az MSC Cruises egyre több értékes óceánjáró hajójának köszönhetően a hatodik helyre ugrott fel, Hongkong és Tajvan is az élboly tagja, Norvégia viszont kiszorult onnan. Ugyanakkor az amerikai hajózási szektor és Szingapúr diverzifikált flottája különösen erős értéknövekedést mutatott az elmúlt évben.

Kína birtokolja a legértékesebb ömlesztett áruszállító és konténerhajó flottát. Emellett 2039 tankere is van, utóbbiak jelenlegi értéke 56 milliárd dollár.

Japán megőrizte második helyét a rangsorban 232 milliárd dolláros állományával, tehát itt nincs különösebb elmozdulás a 2025-ös szinthez képest. Érték és kapacitás tekintetében is a szigetország működteti a legnagyobb flottákkal a következő ágazatokban: LNG, LPG, hűtő- és járműszállító hajók.

Görögország maradt a harmadik pozícióban de! Bár Kínának több tankhajója van, a görög tankerek lényegesen többet, 77 milliárd dollárt érnek, vagyis 21 milliárddal többet, mint a kínaiak  A görögök a hajók számát tekintve a másodikok, összesen 2561 egységgel, ám értékben (200 milliárd dollár) elmaradnak nem csak Kínától, hanem Japántól is.

Jelentős mértékben növelte teljes, hagyományosan kereskedelmi célú és óceánjáró hajókból álló flottájának értékét az Egyesült Államok, a közlekedési alágazat specialistája: 116 milliárdról 141 milliárd dollárra. Az USA birtokolja a legértékesebb flottákat a MODU (mobil tengeri fúróegység, azaz egy olyan hajótípus, amelyet kifejezetten a tengerfenék alatt található erőforrások feltárására vagy kitermelésére irányuló fúrási műveletekhez terveztek), az OCV (tenger alatti műveletekhez, olaj- és gázipari, valamint tengeri szélerőmű-projektekhez tervezett sokoldalú hajók), az OSV (logisztikai és műszaki tengeri ellátóhajók), valamint a RoRo szektorokban.

Szingapúr maradt az ötödik (118 milliárd dollár), hajói száma (3359) alapján azonban negyedik. Svájc (83 milliárd dollár) a kilencedik helyről navigált fel a hatodikra, az előrelépés a svájci székhelyű MSC Cruises folyamatos értéknövekedésének tulajdonítható, az ócánjáró hajók terén csak az Egyesült Államok áll náluk jobban.

Hetedik lett a változatos összetételű, 78 milliárd dollár értékű flottát üzemelterő Hongkong, majd a két helyet visszaesett Dél-Korea következik (70 milliárd), miközben figyelemre méltó, hogy az ország az LNG-szektorba irányuló befektetései továbbra is megtérülnek, a szegmens értéke folyamatosan magas szintű, akárcsak a globális exportot lebonyolító autószállító hajóké.

Németország a kilencedik – az ország hagyományosan a konténerszállító hajók terén erős: 586 egységet számlál. A német flotta összértéke 66 milliárd dollár. Tajvan kiszorította a kereskedelmi hajózásban hagyományosan nehézsúlyú Norvégiát. A szigetország hajóállományának értéke 63 milliárd dollár (1297 egység), ugyanakkor figyelemre méltó, hogy konténerhajói Kína után a harmadik legmagasabb értéket képviselik. Az egyes szegmensekben az eligazodást az alábbi táblázat segíti: