Kisvasúti nosztalgia a Bükkben

Kemsei Zoltán   ·   2016.07.19. 08:45
00kicsi

Valaha a Bükk-fennsíkot is kisvasúti pályák hálózták be, a szilvásváradi vonalból kiágazó szárnyvonal egy siklóval jutott fel 700-750 méter magasságba, ahol az Olasz-kapun át egészen az Őserdőig, a fennsík déli pereméig kanyarogtak a 600 milliméter nyomtávú vágányok. A vonal 1967-ben szűnt meg, a pálya azonban nem veszett el, csupán átalakult.

A Bükk-fennsík a Bükki Nemzeti Park – néhol szigorúan védett – része. Hogy az erdészet és a park dolgozói által használt burkolt utakra ne tudjon boldog-boldogtalan behajtani, ezeket sorompókkal védik, amelyek anyaga a volt kisvasúti pályából származik. Bánkút közelében egy sorompótartó oszlopon például a „Resicza 1894 BA”, magán a sorompón a „Diósgyőr 1905 BA” feliratot olvashatjuk.

A sorompó tartóoszlopa resicai... (a szerző felvételei)

A bánáti Krassó-Szörény megyében található Resicán 1805-ben épült az első vaskohó, vasúti síneket 1851-től gyártottak. Az üzem az Osztrák-Magyar Monarchia szinte teljes területét ellátta sínanyaggal a nagy vasútépítések korában, szemfülesebb vasútbarátok még állomási (főleg csonka- és rakodó-) vágányokban még lefektetve is találkozhatnak resicai sínekkel. A pályán kívül gördülőállománnyal is foglalkoztak, a CFR 142-es sorozatú gyorsvonati mozdonyától a kisvasúti „csühögőkig” igen széles termékskálával büszkélkedhettek. Diósgyőrben 1872, a mai gyár felépülése óta gyártottak vasúti síneket, a trianoni békediktátum után Magyarország szinte kizárólagos (ózdi gyártású sínszálak azért több helyen is előfordultak) gyártója volt, egészen a kilencvenes évek eleji leállításig.

...maga a sorompó diósgyőri sínből készült, mindkettő túl van a száz éven

De térjünk vissza a képeken is bemutatott sínszálakhoz! A gyár neve és a gyártási évszám után azt az eljárást jelölik, amellyel az acél készült: a MA martinacélt, a BA Bessemer-acélt, a négyzet pedig elektroacélt jelent. Az 1855-ben szabadalmaztatott Bessemer-eljárás (szélfrissítéses eljárás) során a folyékony nyersvasat egy körte formájú konverterbe öntik, ahol alulról levegőt fúvatnak át rajta. A nagy mennyiségű oxigén hatására a vasból kiégnek a szennyezőanyagok (szén, szilícium, mangán), így külön tüzelőanyag nélkül, sőt, az oxidáció során plusz hőt termelve nyernek magas tisztaságú acélt.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek