Lyuk az űrben, vad vádak a Földön

Az elmúlt napok zűrzavaros információi után kezdenek lecsillapodni a kedélyek, a jelek szerint a hivatalos Oroszország is elhatárolódik attól a vádtól, hogy az űrállomás szivárgását előidéző lyukat egy amerikai asztronauta szándékosan fúrta, hogy hamarabb kerülhessen vissza a földre...

Mint ismert, augusztus 29-én éjszaka a földi irányítás észlelte az állomáson a nyomás enyhe csökkenését, erről reggel értesítették a személyzetet, amely hozzákezdett az ISS átvizsgálásához, és elég gyorsan meg is találták az állomáshoz kapcsolt Szojuz űrhajó orbitális moduljának a falán azt a két milliméteres lyukat, amelyen át szökött a levegő. A hatfős legénység egyik orosz tagja, Szergej Prokopjev epoxi és géz segítségével tömte el a lyukat és ezzel a történet kockázatos része megoldódott, a szivárgás megszűnt, az állomás problémák nélkül kering tovább a föld körül.

További elemzések azt is jelezték, hogy a lyuk az űrhajó úgynevezett orbitális kabinjában keletkezett, vagyis a Földre készülő űrhajósok nem ebben, hanem a kúp alakú visszatérő egységben ülnek, az orbitális kabin ettől leválik a leszállás során és elég, tehát az emberekre nézve a lyuk akkor sem jelent problémát, amikor az űrhajó három emberrel a felszínt közelíti.

Megkezdődött azonban a problémák gyártása – a Földön, pláne, amikor kiderült, hogy a lyukat nem egy mikrometeor ütötte kívülről az űrhajóba, hanem egy fúrt lyukról van szó, ráadásul körülötte kisebb karcolások jelezték, hogy a fúrás nem volt épp sikeres művelet, a fúrófej többször lecsúszhatott a fúrt lyukról.

A meredek teóriákat tulajdonképp a Roszkozmosz vezetőjének, Dimitrij Rogozinnak egy talán szintén nem túl sikeres megfogalmazása engedte szabadjára, amikor azt mondta, a lyuk keletkezhetett a földön és a világűrben is, véletlenül vagy szándékosan. Nos ezek a szavak tehát jelenthették azt, a verziók kombinációjaként, hogy a lyukat az űrhajó összeszerelése közben szándékosan, de hibásan fúrta valaki, és a karcolások a lyuk körül éppenséggel arra  utalhattak, hogy az illető tényleg nem volt azokban a percekben a helyzet magaslatán, tegyük hozzá, később sem, ha félelemből vagy más okból elfelejtette jelenteni a fölösleges lyuk megfúrását.

Az orosz sajtó egy része azonban egészen más logikát keresett a dolog mögött, sőt, egy egész különleges történetet körítettek hozzá. Ennek lényege, hogy egy amerikai (egyébként miért épp amerikai?) űrhajós, akinek egészségügyi problémái voltak-vannak az állomáson, úgy akarta elérni, hogy az ideje lejárta előtt visszatérhessen a Földre, hogy megfúrta a lyukat, abban a reményben, hogy kiürítik az állomást és ő napokon belül leszállhat a többiekkel.

Állítólagos Roszkozmosz-informátorok, akik állítólag a vizsgálathoz is közel voltak, azt is elmondták, az orosz fél állítólag már lekérte az amerikaiaktól az ő űrhajósaik egészségi állapotára vonatkozó adatokat, hogy kiderüljön, ki akarta korán kiüríttetni az állomást.

Ehhez azonban azt is érdemes hozzátenni, hogy az oroszok az oroszok által működtetett űrállomás-modulokat és a kapcsolt űrhajókat zárva tartják az amerikaiak előtt, csak nekik lehet bejárásuk ezekre a helyekre. Vagyis kicsit nehezen képzelhető el, hogy egy amerikai személyzet-tag, pláne fúróval a kezében, csakúgy átúszhasson a Szojuz-kabinba.

És belépett egy ennél még „gyilkosabb” teória is, amely mögött az a reális probléma húzódik, hogy az űrállomást egyelőre csak az orosz űrhajókkal lehet személyzetcserére megközelíteni, ami az amerikaiaknak súlyos milliókba kerül minden alkalommal, amikor az ő űrhajósaik is helyet foglalnak egy induló Szojuzban. A feltevés valahogy úgy szól, hogy vészkiürítés esetén a NASA nem kell, hogy külön pénzt fizessen az utaztatásért, míg az, ha egy beteg űrhajóst külön kell a földre juttatni, plusz tízmilliókkal terhelné a NASA költségvetését.

Nos a vadabbnál vadabb verziók cáfolata egyenesen az illetékes helyről érkezett, maga az ISS Prokopjev nyilatkozott élőben egy tévéadásban, mutatta, hogy az állomáson minden rendben, a lyuk betömve, senki nem kell, hogy sisakot vagy űrruhát viseljen, nyugalom van és béke, a tudományos program zajlik tovább.

Az állomás jelenlegi amerikai parancsnoka, Drew Feustel valamivel konkrétabban beszélt szintén egy élő tévéadásban, mint mondta, a helyzet valóban komoly volt, alapos vizsgálat szükséges, amelynek kihatásai lehetnek az egész űrprogramra nézve. Ugyanakkor rendkívül meleg szavakkal dicsérte a személyzet csapatmunkáját a misszió sikere érdekében, és elítélte az alaptalan híreszteléseket, a teljes személyzet, vagyis az oroszok nevében is cáfolta a szabotázs vádját. Egyébként végül maga Rogozin is ezt tette, ami az orosz sajtó részét azonban azóta sem akadályozta, hogy továbbra is az amerikaiak felelősségéről írjon. Mindeközben a NASA adminisztrátora és az űrügyekkel megbízott orosz miniszterelnök-helyettes végre közvetlenül is felvette a kapcsolatot és beindította a tárgyalásokat az ügyről.

Amely mindenféle összeesküvés-elmélet nélkül is fordulópontot jelenthet a következő évek űrprogramjaira nézve. A Feustel által proponált nagyon alapos vizsgálat nyilván arra is vonatkozik, hogy az oroszok valóban derítsék ki nemcsak azt, hogy ki követte el a hibát, hanem hogy miképp történhetett az, hogy az előírt ellenőrzések ellenére a kabin hibásan került a hordozórakéta csúcsára. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az eset felerősíti az amerikai politikusok egy részének hangját, akik eddig is keményen követelték, hogy a NASA gyorsítsa fel az új amerikai űrhajók programját és végre ne csak az oroszok legyenek képesek embert küldeni az állomásra.

Ebben egyébként az a kockázat, ha ezek a programok komoly nyomás alá kerülnek: a NASA mindenképp igyekszik a lehető legbiztonságosabb eszközöket felhasználni az emberes űrrepülésre, és a követelmények szigorúsága már most is okozott némi csúszást a Boeing CST-100, illetve a SpaceX Crew Dragon programjában.

A nagy kérdés azonban továbbra is az, és ennek kimenetelére is hatással lehet a történet, hogy miképp alakul magának az űrállomásnak a sorsa. Amint hullámzanak az amerikai-orosz politikai kapcsolatok, úgy változnak elsősorban az orosz oldalon az olykor nem túl szívderítő elképzelések. Mostani állás szerint az ISS jelenlegi formájában 2024-ig fenntartható és fenn is marad, vegyes nemzetközi személyzetekkel. De elképzelhető, hogy ezután az oroszok leválasztják a maguk moduljait, és azokból egy új, csak orosz állomást hoznak létre. Ami egy évtizedek óta tartó, nagyon komoly tudományos és technológiai eredménytömeget produkáló közös program végét jelentené, és gyaníthatóan az is kiderülne, hogy adott körülmények között két űrállomás kevesebb, mint egyetlen, de olyan, amit a legnagyobb űrnemzetek tartanak fenn közösen.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!