Mi készül Palkonyán?

Aki vonatozott az elmúlt években Pécs és Villány között, Palkonyánál a kocsi ablakán nyugat felé kitekintve felfigyelhetett egy sor barna, többnyire dobozszerű valamire, amelyek kísértetiesen hasonlítanak kisvasúti vagonokhoz. Vajon mik lehetnek ezek itt, ahol soha nem volt kisvasút? Talán egy film díszlete? Talán ócska fabódék? Aki nem restelli, és autóval vagy két vonat közt gyalog is meglátogatja a helyet, az rá fog jönni, ezeknek a barna, többnyire dobozszerű valamiknek a színe is olyan, mint a kisvasúti vagonoké, a szaga is olyan, mint a kisvasúti vagonoké – merthogy ezek valójában leselejtezett keskenynyomközű járművek!

Kisvasutas körökben már nyílt titok, hogy az egyik helyi borászat tulajdonosa mert egy nagyot álmodni, és a háromszáz hektáros birtokára, ahol nem csak szőlőtermesztéssel foglalkoznak, elképzelt egy kisvasutat. Az elmúlt években több helyen is építettek mindenféle ráülős parki vasutakat és a monarchiai szabvány szerinti, hétszázhatvan milliméter nyomtávolságú kisvasutakat: a vasúttörténeti parktól a keszthelyi kastély kertjén, a zamárdi kalandparkon vagy az igali gyógyfürdőn át több megszállott vasútbarát kertjéig. Ne legyünk szerénytelenek: említsük meg a katalinpusztai látogatóközpontot és a nosztori kalandparkot, az alkalmanként Biatorbágyon felépülő kisvasutat, továbbá a gödöllői projektet is.

Szinte mondhatni, se szeri, se száma már a mindenféle kisvasutaknak, ami örvendetes, mert jól illusztrálja a lakosság viszonyát a vonatokhoz, a honi nagyvasút sok esetben nem zökkenőmentes szolgáltatásai ellenére! Egyre több vasútbarát van az országban, egyre több a témára kiélezett fórum és mindenféle csoport a közösségi oldalakon, egyre több vasútfotós nyit az interneten galériát. Hamvaiból támadt fel a transzbörzsönyi vonal és a korábbi nagyvasút nyomvonalán építették meg a felcsúti kisvasutat. Nem csoda hát, hogy a gondolat Mokos Gábort is megihlette, aki a fejlődő birtokának jövőjét – némi túlzással – egy megépítendő kisvasúti vonalra alapozza.

Vasút akar lenni – írta Móra Ferenc a szegedi kisvasútról, majd gyorsan vissza is kérdezett, hogy milyen vasút az, amelyik még meg sincs, de máris akar valamit. Esetünkben Mokos Gábor akarja, hogy vasút legyen, mivel a birtokán van egy halastó több nevelőmedencével, amelyek közös kiszolgálásához (etetés, lehalászás, és ilyenek) jó segítség a sínen guruló jármű. És azért is akarja, mert pincészetét – ahol egyébként nem csupán szőlőből készült nedűket, hanem mindenféle gyümölcsökből készült borokat is készítenek – a legvagányabb gravitációs borászati elrendezéssel építette meg.

Ez azt jelenti, hogy a szüretből érkező szőlőt a pincészet legmagasabban fekvő pontján fogadják, majd ahogy kipréselik, erjesztik, érlelik és palackozzák, egyre csak lefelé folyik a nedű, alap esetben szivattyúzás nélkül. A borászatba látogatóknak is úgy érdemes a technológiát bemutatni, hogy ők is felülről kezdik az ismerkedést a folyamatokkal, viszont ehhez hegyet kell mászni, no meg a helyszín is pici séta a palkonyai vasúti megállóhelytől. Hát nem egyszerűbb lenne, ha a nagyvasútról leszállva egyből egy cuki kisvasútra lehetne felülni, ami – miközben elkanyarog a dombok közti emelkedőkön – érinti a birtok vendégházát és állattartó telepét is, kvázi teljes képet adva a birtokról a borászat tetejéhez érkező látogatóknak?

A tervek tehát készen állnak, illetve megálmodójuk ahol csak tud, lecsap kisvasúti relikviákra. Gyűjteményét máris másfél C50-es mozdony és vagy három tucat tehervagon, no meg egy személykocsi gyarapítja. A járművek egy részét árverésen sikerült Mokos Gábornak megszereznie, illetve némi sínanyagot is magáénak mondhat. A nagy áttörésre azonban még várni kell. Az biztos, hogy a kisebb borvidéki települések életének felpezsdítését célul kitűző borászat és halgazdaság egy ilyen tízszámjegyű költséggel bíró turisztikai célú projektet csak valamilyen támogatás elnyerése esetén tud megvalósítani.

A kulisszamunka azonban már elkezdődött. A halastó és halnevelők környékén, ahol véglegesnek szánt objektumokat alakítottak ki, a síneket már beépítették, ahol lehetett. Mondhatni, hogy fűtőház is van, két sínpárral, egyik felében műhellyel. Itt pedig nem más folyik, mint egy modernkori gőzmozdony megépítése, eredeti tervek alapján, illetve meglévő alkatrészek másolásával. Hogy a történet még kacifántosabb legyen, a leendő kisvasút meghosszabbítására is van már elképzelés. A borászat tetejénél egy volt kőfejtőben visszakanyarodva a vonal tovább követné a dombok vonulatát és a szintvonalakat egymás után szép lassan megemésztve emelkedne egy frissen telepített szőlőtábla széléig, ahol egy majdani kilátóból lehetne megszemlélni a villányi borvidék szinte teljes panorámáját.

A tervek izgalmasak, és kívánjuk, hogy mihamarabb megvalósulhassanak. Az igazán nagy durranás az lenne, ha fonódott síneken közvetlenül Villányból tudnák megközelíteni a kilátót a borvidéket bebarangolni kívánó vendégek! No, de előbb épüljön meg a felcsúti kisvasút meghosszabbítása legalább Bicskéig! Megjegyezzük, hogy a szomszéd faluban – egészen pontosan Villánykövesd és Villány között – a volt téglagyár területén egykor szintén izgalmas vasútüzem létezett, de már több mint egy évtizede nem használják sem a téglagyárat, sem kisvasútját.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!