Motor nélkül, rekordmagasan: a Perlan újra meglovagolta a hullámot!
Tavaly adtunk hírt az előző rekordrepülésről, amelynek során az Airbus által támogatott Perlan Project speciális gépe Patagónia felett 16 kilométer körüli magasságra emelkedett, most gyakorlatilag tízezer lábbal sikerült még magasabbra jutnia a gépnek.
A tavaly őszi repülés egyben tiszteletadás volt az első Perlan Project támogatója és egyik pilótája, a légi világkalandor Steve Fosset emléke előtt, aki tíz éve vesztette életét repülőbalesetben, és aki pilótatársával az akkori 15 kilométer feletti rekordját még egy átalakított „normál” teljesítménygéppel, egy DG-505-össel érte el.
Speciális gép, speciális meteorológiai viszonyok. A programról először 2013-ban adtunk hírt, akkor már épült a Perlan 2, amely nem egyszerűen azért készült, hogy nagy magasságokba jusson, hanem hogy ezekben a magasságokban, jóval a polgári légiközlekedés szintjei felett, viszonylag huzamos időt képes legyen eltölteni és fontos adatokat gyűjteni a légkör ottani állapotáról. Ráadásul motor nélküli repülőgép lévén a legkevésbé zavarja magát a megfigyelni kívánt közeget, miközben – ellentétben a sztratoszféra-ballonokkal, amelyek gyakorlatilag csak felfelé mozognak, a Perlan egy-egy réteget vízszintesen repülve tudja elemezni.
És (a marketingszempontok mellett) nyilván ez az a pont, ahol a Perlan érdekei találkoztak a hosszú távú tervei között nagy magasságban nagy sebességgel történő repüléssel is foglalkozó Airbus érdeklődésével.
Ami a gépet illeti: a 22 méteres fesztávú szerkezet kabinja túlnyomásos, hogy ne kelljen a pilótáknak sok órán át szkafanderben szoronganiuk, a szárnyak profilja is különleges, hogy a gép stabilan tudjon repülni a rendkívül ritka levegőben, és mivel a biztonságos legnagyobb és legkisebb sebesség között minimális a különbség, az esetleges átesés után fékernyő stabilizálná a gépet, illetve van az egész gépet földre tevő mentőernyője is.
Ami a speciális meteorológiai viszonyokat illeti: a Csendes-óceán felől fújó egyenletesen erős szél a hegyeknek ütközve teremt rendkívüli feláramlásokat, hullámjelenséget, amelyet a vitorlázórepülő-társadalom különlegesen hosszú távrepülésekre is kihasznál.
Ami pedig végül a mostani repülést illeti: a kabinban már a megszokott páros, Jim Payne és Morgan Sandercock foglalt helyet, a vontatógép egy speciális, magas légköri repülésekre felkészített légcsavaros-gázturbinás Grob Egrett G520-as volt, amely 42 ezer láb magasságra vontatta fel a Perlant. A pilótákat különleges műszer is segítette, amely gyakorlatilag kirajzolta nekik, hogyan helyezkedjenek a hullámtérben.
Az Andok lejtői felett lassan lecseng a hullámidőszak, idén már nem valószínű az újabb rekord, de a mostani repülés azt mindenképp jelzi, valóban nem lehetetlen a végcél, talán jövőre – a harminc kilométeres magasság elérése.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
