Nyolcvankilenc év szolgálat

Jermann Kálmán   ·   2015.06.13. 13:45
00kicsi

Természetesen ma már csak nosztalgiafeladatokat látnak el a vén Frigyládák (e becenevüket a tetőn elhelyezett hűtőkről kapták – főképp azokról, amelyeken egyetlen nagy volt), hiszen „alig” hatvan év aktív szolgálat után, az 1980-as években lecserélték őket – a már szintén veteránkorú Bzmot-ra. A legkiszámíthatóbb módon a szentendrei skanzenben találkozhatunk működő példányokkal, itt megtekinthető, mely napokon és milyen idősávban közlekednek a rövidke, de változatos pályán.

1:87-es működő járműként a Deákmodell gyártotta a BCmot-ot. A rézzel dolgozó manufaktúra elegáns, karcsú gépezetet hozott létre, amellyel alig kell magyarázkodnia a tulajdonosnak a közepesen elszántan szegecsszámláló barátai előtt. Azért például igen, hogy e kéttengelyes darab miért kapott háromtengelyeshez való pályaszámot. Vagy hogy a dupla hűtőt tartó tetőről miért hiányoznak bizonyos jellegzetes konzolok.

A tarka szerelvény tagjai: Deák BCmot és két, más-más személy által átalakított Piko személykocsi<br>(a szerző felvétele)

A készítő a hajtást méretezés és hatékonyság szempontjából példásan, míg esztétikailag csapnivalóan oldotta meg. Az eredetinek megfelelően az utastérbe is belógó motorról az egyik hajtott tengely közvetlenül, a másik kardánon keresztül kapja a vonóerőt. Ez, vagyis hogy az 1:1-es BCmot-tal ellentétben mindkét tengely részesül a meghajtásban (ráadásul az egyik önálló, oldalra is elforduló hajtóművet kapott), indokolt kompromisszum. Az már kevésbé, hogy a motor takarása nincs megoldva, és körülötte a jellegzetes hosszirányú padsor is lemaradt – így az utastér félig kidolgozott, a másik részén elnagyolt. Mivel e konkrét példányban még digitális előkészítés és egy hangdekóder is található, a motorkocsi ezen traktusa igen kaotikus. Lehet rajta segíteni, az elektromos panel és az elektronika mennyezetre költöztetésével, és utána a motor lefedésével, üléssorral ellátásával.

Egy mechanikailag jól beállított Deák BC felveszi a versenyt készítési kora nagyszériás sínbuszaival. Amire igen érzékeny, az a réz csiga és az alatta lévő fogaskerék viszonya. Ha elmozdul a helyéről a motor, vagy kicsit meggörbül az alváz, az egyik oldalon kerregni kezd a hajtás, de elég vadul, épp a fém alkatrészek miatt. Érdemes elszöszmötölni vele, mert megszüntethető az ilyen eredetű zaj. Az áttételezése egyébként korrekt, józan modellezőnek elégséges lesz a valódi BCmot 60 kilométer per óra végsebességének arányos értéke. Könnyű kéttengelyes kocsikból álló vontatmányból kettőt észre sem vesz, tömege és ereje bőven elegendő.

A film- és fotóháttérként használt terepasztalon immáron csak hangdekóderes mozdonyok és motorkocsik közlekednek, ezért a nosztalgiacélokra tartott BCmot-ba is kellett ilyen kiegészítő. Mivel – érthető okokból, az érdeklődés igen csekély volta miatt – semelyik gyártó vagy forgalmazó nem rögzített ilyen hanganyagot, jöhetett a válogatás a még eltűrhető sablonok között. Minimális párhuzamosságok miatt a DB VT 98-as sínbuszának zajaira esett a választás, most még Tran, vélhetően a jövőben Zimo vagy ESU dekóderrel.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek