Pályafenntartási konferencia: mindig ugyanaz

– Magyarország versenyképessége nem fokozható a vasút nélkül – jelentette ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a XVI. Pályafenntartási Konferencia szerdai nyitónapján tartott előadásában a debreceni Kölcsey Központban. A tárcavezető szerint Magyarország kormánya 2010-ben elkötelezte magát a vasút újjászervezése mellett, s négy év alatt 760 milliárd forint forrást biztosított a MÁV Zrt. fejlesztésére. Seszták Miklós emlékeztetett rá, hogy 2010-ben csődközeli állapotban volt a MÁV 300 milliárd forintos adóssággal, amit négy év alatt 220 milliárdra sikerült csökkenteni.

A fejlesztési miniszter nagy kihívásnak nevezte a vasúti kocsiállomány korszerűsítését. Közölte: a MÁV negyvenkét, a GYSEV hat új villamos elővárosi motorvonatot helyezhet üzembe európai uniós forrásból, hétszáz vasúti kocsit pedig állami forrásból újítanak fel.

Bejelentette azt is, hogy megújítják a nagymúltú hazai vasútikocsi-gyártást, ami az újraiparosítás fontos lépése lehet. Seszták Miklós felhívta a figyelmet arra, a közösségi közlekedésnek elsősorban az utasok igényeinek kell megfelelnie. Hozzátette: míg az európai uniós átlag 12–15 százalék, addig Magyarországon ennél lényegesen magasabb, 22–25 százalék a közlekedésben a közösségi közlekedés részaránya.

– A fejlesztéshez elengedhetetlen a jó minőségű infrastruktúra – jegyezte meg a miniszter, s felidézte, hogy a kormány a múlt héten fogadta el a 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintő Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát (ezt hamarosan alaposan kiértékeljük – a szerk.). – Hazánkban először készült összközlekedési forgalmi modell, amelynek szerves részét képezik a vasút fejlesztési, karbantartási és pályafenntartási kérdései.

Seszták Miklós szerint a vasúti infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése komoly feladatot jelent az ágazat szereplőinek, amelyben jelentős segítség a közlekedési stratégia.

– Az ingatlanok szervezetfejlesztése és a vagyonrendezés érdekében a vasúttársaságnál egységes létesítményüzemeltető társaságot hoznak létre – közölte a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese. Pál László előadásában hozzátette: a vasúttársaságnak rengeteg felesleges, kihasználatlan ingatlana van, amelyekből tavaly 2100-at adtak vissza a magyar államnak.

– Megkezdődött a pályaműködtetéshez szükséges ingatlanok felmérése is – jelezte a vezérigazgató-helyettes, aki kulcskérdésnek nevezte, hogy csak a működéshez feltétlenül szükséges ingatlanok maradjanak meg. A projektek közül kiemelte a Budapestet délről elkerülő 113 kilométeres vasúti nyomvonalat, amelyet kínai hitelből valósítanak meg 360–400 milliárd forint költséggel. A hitelt nem a MÁV, hanem az állam veszi fel, miután a pálya is az állam tulajdonába kerül. – Az európai uniós szabványok szerint 160 kilométer óránkénti haladásra alkalmas két vágány épül, kevés állomással. Ugyancsak kiemelt vágányépítési projekt a Budapest–Kelebia és a Budapest–Belgrád vonal, aminek költségeire még csak belső kalkulációkkal rendelkezik a MÁV – mondta a vezérigazgató-helyettes.

Pál László szégyennek nevezte, hogy a Liszt Ferenc repülőtér kettes termináljához nem vezet vasútvonal. – A pálya megépítéséről intenzív tárgyalások folynak a kínai partnerekkel – közölte, majd bejelentette: – A MÁV infrastruktúra-fejlesztési stratégiája, benne a pályaműködtetési elképzelésekkel még ebben az évben elkészül.

A Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere szerdán házigazdaként arról beszélt, a vasúti pályaépítés, fenntartás, karbantartás, a folyamatos műszaki fejlesztés háttérbe szorítja az élőmunkát a technikával szemben.

– A probléma az, hogy éppen a nagy infrastrukturális fejlesztéseknél lehet nagyszámú, csekélyebb képességű munkaerőt foglalkoztatni, ami jelentősen hozzájárul a nemzeti foglalkoztatási mutatók alakulásához – jelezte Kósa Lajos. A politikus szerint a magyar gazdaság jelenlegi állapotában a magasan képzett, rendelkezésre álló munkaerő elfogyott, s ha a mostani harmadik negyedéves 3,9 százalékos GDP-növekedést tartani akarjuk, „beleütközünk a munkaerőpiacba”.

– A közmunka nem rossz irány, de az építőipar és az infrastruktúrafejlesztés, karbantartás az a terület, amely „tömegesen tudja az embereket felszívni” – jegyezte meg. Kósa Lajos szerint ezen a területen optimalizálásra van szükség, s „jó lenne, ha a magyar szakemberek ebben az irányban is gondolkodnának”.

Hozzáfűzte: tudja, hogy a magyar szakembereknek vonzó a legfejlettebb technológia, de figyelni kell arra, hogy a döntések ne vezessenek kényszerpályára. – Amikor a pályázatokról döntenek, figyelembe kell venni, hogy az általános magyar gazdasági-műszaki színvonal mit tud tartósan üzemeltetni, s olyan megoldásokra van szükség, amelyek segítenek a foglalkoztatásban – figyelmeztetett Kósa Lajos.

A politikus végezetül az ésszerű műszaki szabályozások fontosságára hívta fel pályaépítési, pályafenntartási, üzemeltető és kivitelező mérnök hallgatóságának a figyelmét.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!