Park a Nordbahnhof helyén

Az egykori bécsi Északi Pályaudvar a maga nyolcvanöt hektárjával a legnagyobb fejlesztési területnek számít Bécs belvárosában. Az úgynevezett Zöld Szívben most egy tízhektáros részen alaklítanak ki városi parkot, melynek övezeti átsorolása éppen ma történik meg.

Az úgynevezett „Gstetten”, azaz használat nélküli, sérült terület átalakítása során a kialakult természetközeli karakter megtartása, finomhangolása a cél. Ennek során az egykori vágányok nyomvonalain alalkítják ki a park gyalogútjait. A park azonban nem a fő cél, inkább csak következmény: 2025-ig ugyanis beépül az egykori pályaudvar nagy része, mintegy húszezer embernek biztosítva lakást és munkalehetőséget, többek között hat magasházban is. Az új városrész közepében elterülő park a lakó- és munkakörnyezet nívóját fogja emelni.

Az új városnegyed koncepcióját először 2014-ben mutatták be, ezután egy hónapig tartottak az érintett lakosság részvételével zajló vitafórumok. Az itt összegyűjtött kívánságok és ötletek nagy része befolyásolta a tervezési szakaszt, mely ma, a Stadtgartenamt (egyfajta bécsi „Főkert”) és az Agence Ter tájtervezőiroda részvételével az egykori északi pályaudvarnál álló Nordbahnhalléban megtartott bemutatóval zárul le.

A terv szerint az időközben beerdősült területek természetközeli, vad karaktere megmarad az egykori víztorony és a Nordbahnhalle térségében, amely a flóra és fauna, valamint a neves békástavak megtartását is jelenti, utóbbiak felett egy gyalogosstég fog végigkígyózni, amelyről, mint egy tanösvényről lehet az élővilág közepébe kerülni. A térséget csak egytelen új út, a Leystrasse fogja átszelni, mely Leopoldstadt és Brigittenau között teremt összeköttetést.Az egykori északi pályaudvar Bécs legjelentősebb fejpályaudvara volt. Ide csatlakozott az 1837-ben megnyitott Floridsdorf-Deutsch Wagram vasút, mely a császárság első gőzüzemű vasútvonala volt. 1918 után a megváltozott gazdaságföldrajzi viszonyok miatt helyzete a fővároson belül ellentmondásossá vált, de egészen 1945-ig működött. A második világháború végéen pusztításai ezt a pályaudvart sem kímélték, a háború után ezért Praterstern vette át szerepét, a ma nyilván megmenthetőnek és értékesnek ítélhető állomásépületet 1965-ben lebontották. A környék azóta a vasúti közlekedésben elvesztette fontosságát, a megmaradt vágányok elsősorban használaton kívüli járművek tárolására szolgáltak, az épületállomány pedig mindenféle, vasúttól jórészt független funkcióknak adott otthont. Az 1990-es évek eleje óta a pályaudvar területe a bécsi városfejlesztés egyik legnagyobb összefüggő projektterülete.

* * *