Repülj bele a hurrikánba!...
Nagy idő, nagy gép... A második világháború ázsiai hadszínterének emblematikus amerikai bombázója a háború után békés célokat is szolgált, a rettegett tájfunok, hurrikánok belső szerkezetét remélték megérteni a segítségével, merthogy elég erős volt, hogy belerepüljön a viharokba. Persze azt is tudjuk ma már, hogy hasonló vagy ugyanilyen gépek gyűjtötték a légkör sugárzási jellemzőinek, kémiai változásainak adatait – egy-egy felszíni atomrobbantás után. A mintavételre szolgáló fura dobozszerű szerkezet ezen a képen is jól látható a törzs tetején.
Nehézbombázó, mint időjárási kutatógép
Az időjárási folyamatok megismeréséhez több évtizeddel ezelőtt megkezdték a magas légkör kutatását. Az első világháborúban már motoros repülőgépeket is használtak időfelderítésre és adatgyűjtésre. A repülőgép alkalmazása e célokra ma már világviszonylatban elterjedt, (hazánkba 1925-ben indult meg a repülőgépes magassági kutatás) és speciális gépek is készültek. Jelenleg a rakéták és műbolygók is rendkívül fontos szerepet töltenek be a meteorológiai adatszerzésben.
A kutatók törekvése többek között arra is irányul, hogy a hatalmas pusztításokat okozó viharok előrejelzését pontosabban megoldják és közben a viharokat részletesen megismerik.
Észak-Amerika területén -, mint 1961-ben is – évről-évre jelentős anyagi károkat okoznak a forróövi ciklonok. A ciklon (másnéven: hurrikán, tájfun, tornádó) felderítésére és nyomon követésére az USA-ban évek óta B-29 típusú átalakított bombázó gépeket alkalmaznak. Az 1.sz. ábra átalakított gép metszetét mutatja, míg a 2.sz. ábra egy B-29 útját ábrázolja a hurrikán középpontjába és vissza.
E gyakorlat alapján nem lenne nehéz lehetőséget találni arra sem, hogy ne csak az elavult, hanem a legkorszerűbb hadigépeket is a békés, tudományos kutatás céljaira állítsák be az USA-ban! (A cikkíró: Kasza József)
Az elmúlt ötven évben nagyon sokat fejlődött a tudomány és a technika ezen a területen. A legkomolyabb előrelépés a műholdas felderítésben történt. Manapság – az internet adta lehetőségeket kihasználva – rengeteg forrás áll rendelkezésre, ahonnan akár ingyen is meg lehet tekinteni a legkülönbözőbb műholdak által készített felvételeket.
Ettől függetlenül nem csökkent a repülőgépes és a ballonos időjárás felderítés jelentősége sem. Az időjárás kutató ballonok segítségével a meteorológusok a légkör függőleges felépítéséről és hőmérsékleti- illetve nedvességi állapotáról kapnak megfelelő képet.
A repülőgépes időjárásfelderítést – ahogy az az ötven évvel ezelőtti cikkben is le van írva – vagyis a ciklonok mozgásának és tulajdonságainak felderítését mind a mai napig főképp átalakított C-130 Herkules gépekkel végzik az USA-ban.
Az időjárásfelderítés véleményem szerint a jövőben a pilóta nélküli gépekre – az úgynevezett drónokra – fog hárulni a jövőben, mert az ilyen igen-igen veszélyes repüléseket ezek a gépek sokkal kevesebb kockázattal fogják végrehajtani!
