Szomorú elsőbbség – az epilógus epilógusa
Az iho/repülés nemrég fejezte be a „Szomorú elsőség – egy mentőpilóta élettörténete” című sorozatunkat, amelyben Nagy Gábor írta meg Tóth György életét, a légimentők vezetőjének sorsát a háború előtti repülőiskolától a háború utáni katonai repülésen át egészen a mentőszolgálatnál eltöltött évekig, a tragikus Morava-balesetig, megírta annak utóhatásait, és azt is, hogyan állítottak emléket a pilótának.
A sorozat közlése után kaptuk az alábbi levelet:
„Itt szeretném nyilvánosan megköszönni az írónak – Nagy Gábornak – sok munkáját, kutatását, ami bátyám életrajza összetételével járt.
Én sok mindent nem tudtam.
Egyes dolgokra másképp emlékeztem.
Csak a Jó Isten tudja, mi volt az igaz.
Úgy érzem, Gábor jószívvel, megértéssel írt és ezért hálás vagyok.
Nekem csak jó emlékeim vannak Gyurkáról.
Nyugodj békében, jó testvér.
Tóth Lajos.”
