Tervezhetik a buszsávokat Budakeszin és a fővárosi Budakeszi úton

Vitézy Dávid szerint Budakeszi és a Zsámbéki-medence településeinek közlekedési problémáira jelenleg az autóbuszok jelentik az egyetlen, reális megoldást.

Megjelent a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) nyílt, európai uniós közbeszerzési felhívása a Budakeszin belüli és a Budakeszi úti buszsávok tervezésére – jelentette be hétfőn Facebook-posztban Vitézy Dávid, a 2020 februárjában létrehozott BFK vezérigazgatója.

Habár a kormány és a BFK a kötöttpályás tömegközlekedési megoldásokat részesíti előnyben, ahol csak lehetséges, Budakeszi felé azonban rövid távon a buszsávok építése az egyetlen alternatíva, elsősorban a domborzati viszonyok miatt.

A térséget illetően a fővárosban mindössze a Budakeszi út egy-egy rövidebb, belső szakaszán van mindkét irányban buszsáv, a torlódások azonban ezen és az agglomerációs szakaszon is mindennaposak.

Az elkészítendő tanulmánytervben minden változatot meg kell vizsgálni azt illetően, hogy a Budakeszi út és Budakeszin a Fő út mely szakaszain érdemes buszsávot létrehozni és melyik irányban. Az előzetes vizsgálatok alapján a megoldás nem egy egybefüggő buszsáv lesz, hanem több rövidebb, amelyeken dugó idején a buszok megelőzik a kocsisort. A tervező feladata lesz a tanulmányok, vizsgálatok elvégzése után a buszsávok megépítéséhez szükséges tervek teljes körű elkészítése is.

A projekt során P+R és B+R parkolókat is létrehoznának, hogy Budakeszi távolabb eső részeiből, illetve a környező településekről is meg lehessen közelíteni az autóbuszokat, melyek végállomását a városból Pátyra és Telkire kivezető utak mellé célszerű telepíteni a P+R szolgáltatással együtt. A forgalomtechnikai beavatkozások célja, hogy a környező települések érkező autósok a Budakeszi út helyett inkább az M1-es autópálya felé haladjanak. Az elsődleges cél azonban az, hogy a most még gépkocsival járók minél nagyobb része válassza inkább a felgyorsított buszokat.

Vizsgálat tárgyát képezi, hogy hatékonyan csökkentené-e Budakeszi forgalmi terhelését egy olyan elkerülőút, amely a Telki és Páty felől jövő utakat kötné össze a Budaörs felé haladó úttal, azonban nem funkcionálna menekülőútként a Budakeszi út felé, megnövelve a Budapestre felé haladó autóforgalmat. Budakeszin az állandó torlódás nemcsak a helyiek, hanem a Pátyon, Perbálon, Zsámbékon, Telkiben, Budajenőn lakók életét is megnehezítik, ráadásul Budapestre is kihatnak. A BFK-nak egy olyan megoldást kell előkészítenie, amely már a Budakeszire a Zsámbéki-medence felől bevezető útszakaszoktól kezdve rendszerszinten részesíti előnyben a buszközlekedést minden torlódó útszakaszon.

A térséget kiszolgáló autóbuszjáratok munkanapokon a reggeli csúcsórában átlagosan másfél percenként közlekednek, csúcsidőben óránként körülbelül kétezer utast visznek át Budakeszi és Budapest határán, körülbelül 2600 férőhelyet kínálva. A járatkövetés rendkívül sűrű: csúcsidőszakban a kék Volánbusz-járatok (22, 22A, 222) két–három percenként, a Volánbusz helyközi elővárosi járatai (781–795-ös számmező) pedig ötpercenként. A városhatáron ugyanakkor óránként több mint ezer gépkocsi halad át, mindössze körülbelül 1500 fővel. Vagyis a közlekedési módok közötti arány körülbelül 40–60 százalék a közösségi közlekedés javára, a mégis a buszok kényszerülnek dugóba az autók mögött, emiatt csúcsidőben gyakran akár húsz–harminc perccel is hosszabb a menetidejük. A gépjárműforgalom az elmúlt évtized során kritikus szintet ért el a környéken, emiatt a probléma kezelése halaszthatatlan.