Űripar kontra űrkutatás: miért nem vagyunk ESA-tagok?

iho   ·   2013.10.10. 08:45
magyar_urip_cim

Nemzetközi konferenciát tartott a Magyar Űripari Klaszter Magyarország belépéséről az Európai Űrügynökségbe. Jó néhány éve téma ez, de még mindig nem történt meg, ellentétben több más környező országgal; tagok lettek már a csehek, a lengyelek és a románok is. Dr. Bárczy Pál, a Magyar Űripari Klaszter elnöke az iho/repülésnek elmondta: nyár közepe óta ismét zajlanak a csatlakozási tárgyalások, de a kormány legutóbbi határozata, amelyről az iho/repülés is hírt adott, még mindig nem a tagságról, hanem az előcsatlakozási szerződés, a PECS meghosszabbításáról szól, vagyis az ESA-n kívüli együttműködés fenntartásáról.

– Miért nem lépett be eddig Magyarország az európai űrszervezetbe, ha nekünk is van űriparunk?

– Az ország vezetése így látta jónak. Tíz éve vagyunk része a PECS partnerségi rendszernek, és most már tényleg a belépés lenne soron, de ehhez országos elhatározás kell. A magyar űriparnak erről az a véleménye, hogy a magyar cégek egy része képes vagy képessé tehető arra, hogy ESA-szintű produkciókat csináljanak, részt vegyenek az űriparban, viszont az ESA-hoz való csatlakozás hiánya ezt majdnem hogy lehetetlenné teszi. Részünkről az ambíció megvan, és várjuk, mikor nyílik a kapu.

Azt hallottam, hogy az egész tulajdonképp azon múlik, hajlandó-e a magyar állam megfizetni az ESA részeként az évenkénti tagsági díjat.

– Ne tőlem kérdezze, biztos ez is benne van... A csatlakozó országoknál a tagdíjra fordított források 3-4-5-szöröse folyik be a vállalatokhoz jutó megrendelésekből. Világméretekben ez még inkább így van. 2012-ben a globális szatellitbevétel 180 milliárd dollár körül alakult, az összes ország közpénze, beleértve a legnagyobbé, a NASA-é: negyvenmilliárd dollár, Európában 5-6 milliárd euró volt. Ez a közpénz nem teszi ki a húsz százalékát sem annak a forgalomnak, amit az űripar jelent. Tehát a közpénz e célra való beáldozása indítja el az egész folyamatot. Nyilván egy kisvállalkozás, pláne, ha nincsenek meg a jogosítványai, ehhez nem tud csatlakozni. Mi viszont a hat évvel ezelőtt alapított Magyar Űripari Klaszterben elkezdtük összerakni az erőinket, és ma már komoly volument tudunk teljesíteni, úgyhogy nagyon határozottan szeretnénk elérni, hogy ez a csatlakozás megtörténjen.

Magyarán, ha Magyarország csatlakozik az Európai Űrügynökséghez, ez annyit jelent, hogy a magyar cégek is bekapcsolódhatnak a programokba, és kiderülhet mindenki számára, hogy az űripar egy profitábilis tevékenység.

– Persze, mindenütt az. Magyarországon az a probléma, hogy a partnerségi folyamatban az űrre fordított pénzek kutatásra mennek, nálunk a bizottságot is úgy hívják: űrkutatási bizottság. A kutatás nem hoz pénzt, hanem visz. Az űripar viszont sok pénzt hoz, és ezt nálunk nagyon kevesen értik.

Tudna konkrét példákat mondani, milyen típusú vállalkozások vehetnének részt komoly ESA-programokban?

– Hogyne: a szatellitiparban van három prime-cégünk, amelyek közvetlenül állnak kapcsolatban külsőkkel. A szolgáltatások területén, az űrképek közcélra való felhasználásában is van két prime, akik exportra teljesítenek, és mögöttük van egy csomó cég, amely erősíti ezt a folyamatot. A zászlóshajók: az Admatis Kft., amely alkatrészeket szállított, illetve tud szállítani különböző műholdakhoz, aztán a C3S Kft., amelynek a miniholdak, nanoholdak területén van potenciálja, és az eCon Engeneering Kft., amely tervezés-modellezés területén partnere a nagy űripari és repülőipari multiknak.

Mik a kilátásaik? A frissen megszületett kormányhatározat gyakorlati értelme az, hogy az előcsatlakozási helyzetet továbbra is fenntartsa.

– És ezt mi nagyon sajnáljuk, mert azt szeretnénk, ha már bent lennénk: amiatt, hogy nem vagyunk ESA-tagok, két komolyabb üzletünk úszott most el. Európa legnagyobb műholdgyártója tekint partnernek minket, de miután nem vagyunk tagok, nem köthet velünk szerződést. A klaszter egy része parkolópályára kerül és a stratégiánkat nem tudjuk megvalósítani. Mi azt reméltük, hogy idén létrejön a csatlakozás, és tavaszra már a külföldi partnerrel ilyen szerződésekben gondolkodtunk, de most nem tudom, mi lesz.

Nézze, Európában a technikai előrehaladás iránya mindenütt ez: senki nem vonhatja kétségbe, hogy a legnagyobb hozzáadott érték az űriparban valósul meg, ez high-tech. Minél nagyobb részt tudunk ebből kivenni, az a technikai rang mellett annál komolyabb bevétel. Ezek az űripari cégek a legprofitábilisabbak mindenütt. A nagy recesszió alatt is tavaly világméretekben hét százalék volt az űripar bővülése, a szatellitiparé ezen belül több mint húsz százalék: lényegesen gyorsabban fejlődik, mint például az autóipar.

És erre a fejlődési vonalra a magyar cégek rá tudnának kapcsolódni…

– A klaszterben most folyik egy űrtechnikai fejlesztés, bizonyos alkatrészcsoportoknál megteremtve a tervezés és gyártás feltételeit: az alkatrész tisztaságát, és rengeteg tesztelést és modellezést. Többéves program előzi meg egy alkatrész elkészítését. Ilyeneket tudunk csinálni, a Sentinel-2 műholdhoz több mint kétezer alkatrészt tudtunk szállítani, de ez esetben megvolt a kiskapu: a műholdban EU-s pénz is volt, és Magyarország EU-tagsága révén magyar cég is pályázhatott.

Az alapprobléma tehát az, hogy az űrnek állandó jelzője a kutatás, ezt az egészet a kutatási szférába sorolják, és vissza nem térülő pénznek tartják a támogatását. Az ESA tudományos működése kevesebb mint nyolc százalék, Magyarországon ezt az egész témakört lenyúlták az akadémiai intézetek és az egyetemek. Minden pénz oda megy, a PECS-támogatások hetven százaléka intézeteknél, a többi egyetemeken kötött ki, ahol különböző lyukakat tömködnek be vele: eszük ágában sincs, hogy ipart csináljanak, nem is az a feladatuk. Az ESA-belépés utáni versenyhelyzetben is mérsékelt az érdekeltség... Az űripar léte, a magyar valóságba való beilleszkedése és a minisztériumi beágyazottsága nagyon is kérdéses. A klaszternek igazából az akadémiai-egyetemi dominancia ellen való akciózás is a céljai között szerepel.

A konferencia után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményt adott ki, eszerint a tárca nemrég előkészítette a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Űrstratégiát, amelyet a közeljövőben a kormány elé terjeszt, ezt mondta el Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a konferencián. Solymár Károly Balázs rámutatott: a stratégia kiindulópontja az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kormány az idén kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az űrügynökség Tanácsa előreláthatólag a jövő héten dönt a kérdésben, így akár már idén létrejöhet az első tárgyalási forduló – tette hozzá a fejlesztési tárca helyettes államtitkára.

A csatlakozással a hazai vállalkozások számára lehetőség nyílik a legnagyobb európai űrtechnológiai cégekkel történő további együttműködésre. A belépéssel egyidejűleg az ESA összes ipari tendere megnyílik a magyar cégek előtt, emellett szélesedik a részvétel lehetősége a különféle oktatási programokban is: az ESA ösztöndíjakat, továbbképzéseket nyújt a magyar szakembereknek – olvasható a tárca közleményében.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Vasútmodell

Terepasztalcsodák Szolnokon

MTI/iho   ·   2024.02.25. 14:00

Csaknem kétezer négyzetméteren tíznél is több terepasztallal várják a látogatókat a 10. Szolnoki Országos Vasúttörténeti és Vasútmodell Kiállításon március 15. és 17. között az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban.