Végállomás: vonattal a börtönbe

Minden bizonnyal az ország eddigi legelvetemültebb bliccelőjével akadt dolga a Nagykátai Járásbíróságnak. Az illető négy éven át több mint 760-szor bukott le a Nagykáta–Budapest viszonylaton, a jegyvizsgálók többször le is szállították a vonatról. A bíróság a rendszeres bliccelés miatt egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, mellékbüntetésként pedig három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is, továbbá a vasúttársaságnak okozott 870 ezer forintos kár és a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte. A MÁV-Start tájékoztatása szerint a bliccelő pót- és késedelmi díjakkal növelt, kamattal terhelt tartozása meghaladta a 11 millió forintot!

Mivel a férfi a tartozását nem volt hajlandó megfizetni, a MÁV-Start feljelentést tett a rendőrségen. A Nagykátai Járási Ügyészség által képviselt vád alapján a bíróság nagyobb kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében találta bűnösnek a férfit. A tárgyalást vezető bíró indoklásában elmondta, hogy a letöltendő börtönbüntetést „generális preventív”, vagyis általános megelőző jelleggel szabta ki a bliccelőre, azért, hogy a büntetés másokat is visszatartson a blicceléstől – áll a vasúttársaság iho.hu-nak eljuttatott tájékoztatásában.

A bliccelő feltételes szabadságra nem bocsátható, az ítélet ellen fellebbezni is csak a büntetés mértékét illetően lehetséges, erre vonatkozóan a védőügyvéd fellebbezést kért.

Az esettel kapcsolatban további kérdéseket tettünk fel a MÁV-Startnak.

– Évente mekkora bevételkiesést jelent a vasúttársaság számára a bliccelés?

– 2018-ban összességében több mint 178 ezer esetben, 500 millió forintot meghaladó értékben szabott ki bírságot a vasúttársaság olyan utasokkal szemben, akik menetjegy váltása nélkül, és/vagy szabálytalanul vették igénybe a vonatokat. Például a Budapest–Miskolc viszonylaton 1136 esetben, a Budapest–Szolnok viszonylaton 885 esetben, a Budapest–Debrecen viszonylaton 733 esetben kellett bliccelőkkel szemben intézkedni.

A MÁV-Start a notórius bliccelést bűncselekménynek minősítő és azt börtönbüntetéssel szankcionáló bírósági döntést kiemelt jelentőségűnek tekinti. A személyszállító vasúttársaság évek óta kiemelt figyelmet fordít a jegy nélküli utazások visszaszorítására, számos eszközzel lép fel a bliccelés ellen. Míg 2016-ban 45 ezer, addig 2017-ben már csak 36 ezer nem fizető utas részére állítottak ki büntetést a jegyvizsgálók. A bliccelés különösen a budapesti elővárosi vonalakra jellemző, ezért itt gyakoribbak a fokozott ellenőrzések is. Az elsődleges cél nem a büntetés, hanem a jegyváltási hajlandóság fokozása, a jegyvásárlás fontosságának hangsúlyozása, visszaszorítva az érvényes menetjegy, illetve bérlet nélküli utazásokat és a kedvezmények jogosulatlan igénybevételét.

– Mekkora büntetésre számíthat, akit bliccelésen fognak? Milyen könnyítések vannak a rendszerben, ha valaki fizetne, de egyszerre nincs elég pénze?

– A bliccelő utasok menetjegyüket már csak emelt összegű pótdíj megfizetése mellett pótolhatják. A pótdíj összege a vonaton 2600 forint, utólagosan fizetve 8000 forint. Amennyiben a bliccelő a bírságot nem fizeti ki 30 napon belül, már 12 ezer forintos pótdíjat kell fizetnie, a követelés kezelési és postaköltséggel, illetve adott esetben késedelmi kamattal is növekszik.

A bírságot kapott utasok a nagyobb problémákat, a felesleges többletköltségeket elkerülhetik, ha tartozásukat mihamarabb rendezik. Ehhez a vasúttársaság segítségét is kérhetik: egyedi fizetési konstrukciót, részletfizetést, fizetési halasztást is kaphatnak. A fizetést megtagadók esetében azonban a bírósági végrehajtók a jövedelemből tilthatják le a vasúttársaságnak járó összeget, míg az adósság nem rendeződik, vagy rosszabb esetben a bliccelő ingatlanát végrehajtási joggal terhelhetik. Olyan is előfordult már, hogy egy adós veterán autóját foglalták le a nagy összegű adósság fejében. A magas összeggel tartózók ellen a vasúttársaság büntető feljelentést tesz, mivel az már csalásnak minősülhet.

– A bliccelők hajlandóak megadni az adataikat a jegyvizsgálóknak?

– Jegyvizsgáló munkatársaink – az ide vonatkozó utasítások alapján – személyazonosításra alkalmas okmányok alapján vehetnek fel jegyzőkönyvet. Az utasoknak csak elenyésző hányada tagadja meg az adatok rögzítéséhez szükséges együttműködést. A bliccelő ellenállása esetén a jegyvizsgálók jogosultak rendőri segítséget kérni.

– Milyen arányban van szükség rendőrségi beavatkozásra?

– 2018-ban 340 esetben – az esetek 0,96 százalékában – volt szükség valamilyen okból rendőri segítség igénybe vételére.

– Az anyagi káron túl mekkora kárt okoznak a bliccelők a vasútnak és az utasoknak késések formájában?

– Kifejezetten ilyen jellegű statisztikai adatunk nincs. 2018-ban, a fentebb említett Budapest–Miskolc viszonylatban mintegy 1000 perc késést okoztak azok a bliccelők, akikhez hatósági intézkedésre volt szükség.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!