Vitorlázó ifi-vb, második hét: Fekete-erdő fekete felhőkkel

A Németországban, Musbachban megrendezett Ifjúsági Vitorlázórepülő Világbajnokság alaposan próbára tette a szervezőket és a résztvevőket egyaránt. Ahogy a magyar csapat kapitánya az első hétről beszámolt, egy kellemetlen időjárással és gyatra felvontatással egyaránt sújtott verseny képe alakult ki a szemünk előtt. Amint a beszámoló második részéből kiderül, a második versenyhét sem hozott sok változást.

A reggeli eligazításon a meteorológus, minden optimizmusa mellett, ismét nagyon gyenge termikeket és alacsony felhőalapot jósolt. A legmagasabb felhőalapot tengerszint felett 1400 méterre saccolta, ami a reptér 700 méteres magasságához képest nem tűnik olyan nagyon soknak. Az időjárás késői indulása miatt mindkét osztály feladatát lecsökkentették egy fél órával, így a standardosztály másfél, a klubosztály kétórás feladatot kapott, ami mindent elárult a várható termikek erősségéről és sűrűségéről. Mindkét osztály pilótái megküzdöttek az elindulással, főként Ádám, a sokáig tartó és ismét kritikán aluli felvontatást követően. De nem panaszkodhatunk, mert minden pilótánk megrepülte a kiírt feladatát, és a repülőtéren landolt, így végre a kisegítők is szusszanhattak egy kicsit. Ádám sajnos csak alacsonyan tudta elérni a 4 kilométer sugarú célcilindert, így az ezért kapott büntető pontok miatt a 32. helyen végzett. A klubos pilótáink nagyjából egyidőben érkeztek haza egy nehéz végsiklást követően. Gábor a 17., Misi a 23. és Csaba a 28. helyen végzett. (A versenyzők teljes neve a cikk végén található táblázatban szerepel.)

A klubkategóriának a szervezőség 240 kilométeres-es „racing” feladatot, a standard osztálynak kétórás „area” feladatot írt ki. Az időjárás ismét nem segítette a pilótáinkat. Felszállás után, amint feljebb emelkedtek, azonnal kiderült, hogy a front után itt ragadt erős szél (50-52 kilométer per óra) meg fogja keseríteni a napjukat. A legnehezebb feladat az első szembeszeles száron az első fordulópontig való eljutás volt. Minden repülőnek keserves volt az előrehaladás. A klubosztályban a feladatot egyedül egy holland versenyző tudta megrepülni. Kapuy Gábor a napot a 29., Oltvai Csaba a 39., Marcsek Misi a 40. helyen zárta. A standard kategóriában már három pilóta volt képes a táv megrepülésére, de mivel az osztály 25 százaléka nem repülte túl a 100 kilométeres távot, így ennek az osztálynak a napját érvénytelennek minősítették.

A reggel ismét esővel kezdődött, így jó repülésre megint nem volt túl sok esély. A szervezőség a napot hivatalos szünnapnak nyilvánította, így megtarthatták a nemzetközi estet. Minden nemzet bemutathatta saját étel- és persze italspecialitásait, miközben egymással ismerkedhettek a pilóták és a kisegítőik. Mi sok-sok téliszalámis, kolbászos, kovászos uborkás szendviccsel, és persze igazi házi szilvapálinkával készültünk az estére. Sikerült mind a szlovákokkal, szlovénokkal és a lengyelekkel is nagyon jó barátságot kötnünk.

Ismét nem jó az idő, a feladatot kissé túlméretezték. A klubosztály 280 kilométer körüli, míg a standard 260 kilométeres feladatot kapott. Csabi ismét visszaszállni kényszerült, így csak a felvontatás végeztével indulhatott a többiek után. A táv során csak annak volt esélye, aki a vonalnyitást követően pozícióba tudott kerülni, és azonnal el tudott indulni. Csabi és a standardosztályban repülő Ádi a késői elindulás miatt nem jutott sokáig. A klubosztályban Gabi jutott a legtovább, 132 kilométert tudott megtenni, őt Misi követte 51 kilométeres távval, míg Csabi a reptér közelében terepre szállni kényszerült. Gabi visszacsúszott az összesített 19. helyre, Misi a 39., Csabi pedig a 42. helyen áll. A standardosztályban a feladatot egyetlen, német pilóta, Felipe Levin tudta megrepülni, de még ő is alacsonyan érkezett meg a repülőtér területére, így bűntetőpontokat kapott.

A javuló időjárás ellenére ezen a napon nem lőttek túl a célon a versenytáv kiírásakor a szervezők. Mindkét kategória közel azonos feladatot (kb. 235 kilométer) kapott. Pilótáink az eddigi napokhoz képest erősebb, határozottabb emelések mellett hullámjelenséggel is találkozhattak. Ezt kihasználva a víz nélkül repülő klubos pilóták egy része nagy előnyre tehetett szert, párszáz méterrel magasabbról indulhattak társaiknál. Határhegyi múltjának köszönhetően Gábor ezt a jelenséget jól ki tudta használni, így az eredménye a 13. helyre volt elegendő. Csabi késői indulásának köszönhetően 126 kilométer megtétele után egy közeli repülőtéren kénytelen volt leszállni. Misi 42 kilométert tett meg az útvonalon, majd alacsonyra kerülve szintén terepre szállt. A standard osztály egész jó eredménnyel zárta a számot, de sajnos Ádámnak a nap utolsó termikjét nem sikerült megtalálnia, így a 20 kilométerre lévő Winzeln repülőtéren landolt. A verseny folyamán egyre inkább kezd kiderülni, hogy a magyarországitól teljesen eltérő időjárási körülmények könnyel megviccelhetik ifjúsági versenyzőinket. Az időjárás percről-percre képes megváltozni.

A későn induló időjárásnak köszönhetően a szervezők a standard osztálynak kétórás, a klubkategóriának másfél órás feladatot terveztek. A felvontatás során a két kategóriát felcserélték, így a standard gépei léphették át előbb a startvonalat. A versenyszám elején Ádám 2-3 méteres emeléseket fogott, így jó hangulatban kezdte meg repülését. Sajnos a németországi időjárás ismét megviccelte őt és társait. Az első fordulópont után minden felhő eltűnt és teljesen „kikékült” az időjárás. Ádám ekkor a dombokra kellett, hogy helyezkedjen, ahol az előző napokban emeléseket tudott fogni, de ezen a napon ez a taktika sem volt eredményes. Két másik társával terepre szállt, ez a napi eredmény a 30. helyre volt elegendő, így összetettben a 34. helyen végzett. A klubkategóriában repülő pilótáink a rövidebb feladatnak köszönhetően végre derűsebben szállhattak le a repülőtéren. Gábor ismét jól szerepelt, és 13. helyen végzett a napi tabellán. Misi 18., míg Csabi 38. lett. Az előző napok eredményeit összegezve Gábor a 16., Misi a 42., míg Csabi a 44. helyen végzett a 7. Ifjúsági Világbajnokságon.

A verseny utolsó napján ismét megjelentek a Fekete-erdő feletti jellegzetes, alacsony szintű felhők, így a repülés már kora reggel kérdésessé vált. Az első felszállást a szervezők többször késleltették, miközben egy nagy zivatarcella alakult ki a reptértől délre. A rendezők a saját motorosgépeiket a vihartól megijedve a hangárba irányították, miközben az összes vitorlázórepülőt kint hagyták a rajtrácson. Miután a zivatar szerencsére elhaladt a repülőtér szélén, de utána sem alakult az időjárás kedvezően, a versenyvezetés végül kénytelen volt lefújni a számot, így az előző napi eredmények váltak a véglegessé.

Sajnos ismét rá kellett döbbennünk arra, hogy a magyarországitól eltérő, annál sokkal gyengébb időjárásban való repüléshez még sokat kell tanulnia pilótáinknak. Bízom benne, hogy a versenyen kialakított nemzetközi kapcsolataink lehetőséget fognak adni erre.

STANDARD:
1.    Felipe Levin (Németország)
2.    Lukasz Grabowski (Lengyelország)
3.    Jon Erik Lygren (Norvégia)
…
36. Kapuy Ádám (Magyarország)

FAI CLUB:     
1.    Tim Kuijpers (Hollandia)
2.    Alexander Späth (Németország)
3.    Tobias Welsch (Németország)
…
16. Kapuy Gábor (Magyarország)
…
42. Marcsek Mihály (Magyarország)
…
44. Oltvai Csaba (Magyarország)

A beszámoló Katja Soikkeli, Lothar Schwark, Nick Maddocks, Tobias Seitz és Wojciech Scigala képeinek felhasználásával készült.