A Boeing beszáll a szuperszonikus versenybe – az Aerionnal

A szuperszonikus polgári repülés újjászületésének fontos állomása lehet, hogy a Boeing beszállt az Aerion fejlesztésébe – a néhány nappal ezelőtti bejelentés kommentátorai általában megegyeznek ebben, annak ellenére, hogy korábban az Airbus, mostanáig pedig a Lockheed vett részt a hangsebességnél megjelenik az üzleti gép fejlesztésében, de végülis egyik nagy cég sem tartotta elégségesnek az együttműködés eredményeit és kiszállt.

A Boeing „beszállása” a korábbiaknál komolyabbnak tűnik, ugyanis az óriáscég két jelentős vezetője is tagja lett az Aerion igazgató tanácsában, és a hírek szerint a Boeing mérnökei közül jónéhány már a napokban megjelenik a nevadai vállalkozásnál, hogy részt vegyenek az AS2 eddigi terveinek áttekintésében. Természetesen ott lesz a gép mögött a Boeing technológiai tapasztalatai mellett piaci jelenléte is, egyébként gyanítható, hogy ez a partnerség a jövendő vevőket is bátorítja.

És talán az Aerion koncepciója is közelebb áll a Boeing elképzeléseihez, mert a hasonló vállalkozásokkal ellentétben fokozatosabban akarja meghódítani a szuperszonikus tartományt, túlságosan nagy technológiai ugrások helyett a ma is hozzáférhető eszközök módosításával (emlékezetes, hogy a kilencvenes években tervezett Boeing-konstrukció, a Sonic Cruiser is óvatos elképzelések keretében született volna meg, először hangsebesség körüli tartományokra).

Jellemző erre a végül a 12 utasra méretezett Aerionnak kiválasztott hajtómű – ami szintén meglehetősen familiáris a Boeing számára, ugyanis a 737-eseken széles körben használt CFM-56-os persze alaposan átalakított változata kerül majd a gépre, kisebb kétáramúságú és dupla elülső ventilátor-fokozatú kivitelben. Ami azt jelenti, hogy a gép utazósebessége nem lesz az egykori Concorde-hoz hasonlóan Mach 2.00 körüli, viszont olyan hajtóműről lenne szó, amely teljesítené a gép sorozatgyártásakor várhatóan érvényes zaj- és kibocsájtási normákat, Mach 1.2-ig pedig – ez persze már nem csak a hajtóművek kérdése, hanem az aerodinamikai kialakításé – nem kell hangrobbanással számolni.

Mindez reálissá teszi a prototípus első repülésének 2023-as dátumát, és az új partner közreműködése ehhez komoly technológiai segítséget jelent, amit a Boeing nemcsak a szuperszonikus gép általános tervezésében érvényesíthet, hanem sok-sok alrendszer kiépítésében is, a futóművektől kezdve a légkondicionálásig. Ugyancsak fontos lehet a Boeing részvétele abban, hogy a nevadaiak tervei szerint a hangsebesség feletti üzleti gép bázisán aztán hangsebesség feletti utasszállító fejlesztésébe fogjanak.

A Lockheed a maga visszavonulása kapcsán hangsúlyozta, az, hogy kiszáll az Aerion programjából, nem jelenti azt, hogy eltávolodna a szuperszonikus fejlesztésektől, ellenkezőleg: még több energiát fordíthat a Skunk Works a jelenleg zajló kutatásokra, egyebek mellett a hosszú ideje első pilóta-vezette X-gép kialakítására. Amint erről portálunk is beszámolt, a NASA és a Lockheed együttműködésében készülő X-59-es kell, hogy bebizonyítsa, hogy a hangrobbanás elsősorban az aerodinamikai kialakítás révén finom surrogássá változtatható, már amit a földön érzékelnek belőle…

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!