A kínai Malév-kudarc háttere

iho/repülés   ·   2011.12.23. 16:18

Érdekes részleteket hozott napvilágra a kútba esett Hainan-Malév üzletről, az elmaradt kínai befektetésről a mindennapi.hu közéleti portál.

Még amikor a magyar miniszterelnök kínai látogatásakor együttműködési megállapodást kötöttek, világossá vált, hogy az EU előírások megtartása miatt, és azért, hogy hazánk érvényben lévő kétoldalú légügyi megállapodásainak megfeleljenek, szükség volt egy unión belüli többségi tulajdonosra.

A portál szerint erre a szerepre a Demján-cég vállalkozott volna, amely nem kívánt pénzt fektetni a Malévbe, ez a kínai felet, a kisebbségi tulajdonost terhelte volna, míg a magyar vállalkozás eljátszotta volna a többségi tulajdonos szerepét.

A mindennapi.hu úgy tudja, hogy a Hainan több tucatnyi szakértőt küldött Budapestre, akik alaposan átvilágították a Malévet, illetve az európai légi piacot. „Módunk volt bepillantást nyerni abba a levélbe, amelyben a Hainan-küldöttség vezetője udvariasan, de határozottan közölte a magyar kormánnyal, illetve a Demján-féle céggel, hogy nem kívánnak részt venni a Malév újjáépítésében. A magyarázatból, amelyet adtak, kiviláglott, hogy a valódi piaci helyzet nem támasztja alá azokat korábbi derűlátó prognózisokat, amelyeket a magyar stratégiai partner tárt a kínai fél elé.”

A Malév ma főként regionális és európai úti célokra koncentrál, így próbál meg réspiaci területeket megtartani a három nagy – német, francia, brit – hagyományos légitársaság-csoport és a fapadosok között. A Hainan elképzelése ettől lényegesen eltér – folytatja a portál – számukra Európát Ázsiával hídszerűen összekötő, interkontinentális hálózattal, flottával és üzleti kapcsolatokkal rendelkező légitársaság felépítése lett volna vonzó.

Csakhogy erre a célra a jelenlegi Malév semmiképpen nem alkalmas, az építkezés szinte minden tekintetben zöldmezős beruházás lett volna. Ez nagyon sokba került volna még akkor is, ha a magyar kormány segítségével az új Malévet megszabadították volna minden mostani adósságától és egyéb kínos kötelezettségétől. A levél írója azt éreztette, hogy a magyar féltől nem kaptak minderről alapos előzetes tájékoztatást – hangzik a mindennapi.hu közéleti portál cikke.

Kapcsolódó hírek