Aeropark, zárás, költözés, megújulás – 1. rész: új hely, pályatengelyben

Egy sajtótájékoztatón elhangzott félmondatból tudta meg a repülőtéri Aeroparkot szerető közvélemény, hogy költözni fog a létesítmény; ami szintén kiderült, hogy nem túlságosan messze, de eléggé hamar. A részletekről Somogyi-Tóth Gábor, az Aeroparkot üzemeltető Légiközlekedési Kulturális Központ közhasznú nonprofit kft. ügyvezetője nyilatkozott portálunknak. Az interjú első részében általában a költözés okairól, az új helyszínről, annak előnyeiről beszélgetünk.

– Az Aeropark tulajdonképpen a közelében lévő út túloldalára költözik, de miért?

– A Budapest Airport forgalma olyan dinamikusan nő, hogy az általános repülőtér-fejlesztések keretében újabb parkolóhelyek létesítésére is szükség van, és a BUD mindenféle szempontot mérlegelve úgy döntött, hogy azon a területen építene további parkoló kapacitást, ahol jelenleg az Aeropark található.

– A ferihegyi parkolók gyakorlatilag már be is kerítették az Aeroparkot...

– Eddig az Aeropark valóban a Budapest Airport parkolóin belül helyezkedett el. Azonban épp ez az egyik kedvező fordulat: az új helyszínen nem leszünk benne a BUD parkolójában, de nekünk ott lesz saját parkolónk, amit a látogatóink ingyenesen használhatnak. Az új helyszínnel kapcsolatban gyakorlatilag csak pozitívumok vannak. Pusztán az a tény, hogy matuzsálemkorú és nem tökéletes állapotú repülőgépeket kell mozgatni, nyilván komoly kihívás, de mindenki mindent megtesz annak érdekében, hogy ez tökéletesen sikerüljön.

– Ha jól tudom, az új terület valamivel nagyobb, mint az Aeropark mostani területe.

– Ez így igaz. A területet egyik része maga a repülőgépeket kiállító Aeropark, és külön választanám ettől a saját parkolónkat. De ha csak a kiállítási területet nézem, az is nagyobb, mint a jelenlegi. Nem sokkal, de nagyobb, és hozzá még lesz egy új parkoló területünk is.

– Nem kell attól tartani, hogy ezt az új parkolót azok próbálják igénybe venni, pláne ha ingyenes, akik amúgy utaznak, vagy a repülőtérre jönnek utasokért? Azt hiszem a régi helyszínen is láttunk példát arra, hogy az Aeropark mellé parkolnak be.

– Ettől egy kicsit mi is tartottunk, de a BUD szakemberei megnyugtattak, hogy ez szerintük teljesen kezelhető. Egyrészt az új terület meglehetősen messze van már a termináloktól. Másrészt, egy olyan kerítéssel körülvett, kapuval ellátott területről van szó, amelyiknek a kapuját mi reggel majd kinyitjuk, este bezárjuk, és a kapura ki van írva, hogy ez egy zárt terület, itt kizárólag az Aeropark látogatói parkolhatnak, aki itt szabálytalanul parkol, annak x forintnyi lesz a büntetése, akkor ez el fogja rettenteni a vadparkolni szándékozókat. Tekintve, hogy ez továbbra is a BUD területe, ők tudnak ugyanúgy szankcionálni, mint máshol, tehát a vadparkolókkal nekünk nem lesz problémánk.

– Nem érzem hátránynak, ugyanis eddig is aránylag messze volt. Körülbelül hétszáz méter volt gyalog, ez most egy kilométerre nő. Azonban eddig nem volt az Aeroparknak buszmegállója, és mostantól lesz. Igaz, hogy csak a város felé haladó 200-as autóbusz fog megállni az Aeropark megállónál, de az nem nagy baj: ha valaki BKK-val jön az Aeroparkba, akkor nem a terminálnál, hanem visszaúton az első megállónál száll le.

– A nagyobb területet is nyilván alkalmassá kell tenni, hogy átvontassák, majd megfelelően kiállítsák a repülőgépeket. Az eddigi helyen megvoltak ehhez a betontalapzatok, ezeket nyilván ki kell építeni majd az új helyen is.

– Természetesen, és ezekre nagyon pontos kiviteli tervek születtek a mi folyamatos konzultációnkkal. Azt, hogy a repülőgépek milyen sorrendben, milyen szögben, merre nézve, hogyan legyenek kiállítva, azt mi találtuk ki, és azt, is, hogyan lehessen őket majd szépen megvilágítani, nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ezek a gépek éjszaka is gyönyörű látványt nyújthatnak majd. Az egyik előnye ennek az új helyszínnek az, hogy az autópályaszerű 4-es útról is nagyon jól lehet látni majd a repülőinket, és különösen szép lesz az Aeropark arról a felüljáróról, aminek révén az autóútról kicsatlakozva megközelíthető a terminál.

– Tehát nem csak azok látnak rá, és nemcsak azokban kelthet érdeklődést a látvány, akik a repülőtérre jönnek, hanem azokban is, akik egyszerűen csak közelítenek Budapest felé a 4-es úton.

– Így van, és még egy előny: minden olyan légiforgalom, amely a 31 bal pályát fogja leszálláshoz használni, egész pontosan a fejünk fölött fog elrepülni, ugyanis az új helyszín a 31 bal pálya a bevezető fénysorának a tengelyében van, a legelső bevezető fény csak pár tucat méternyire lesz tőlünk. Igaz, ezt a pályairányt viszonylag kevés gép használja leszállásra. Ha valaki az 1-es terminálról a 13 jobb pályáról száll föl, ami szintén nem túl gyakori, azok ugyancsak a fejünk fölött fognak emelkedni.

– Ha nagyobb a terület, ez nagyobb esély a bővítésre? Ott van például a Malév legelső Tu-154-ese, amelynek a restaurálása még nem készült el, és ki tudja, milyen madarak kerülhetnek még ide.

– Annyira nem laza a helyszín, hogy újabb nagy gépeket könnyen el tudjunk majd helyezni. Nem is könnyű oda be- és kivinni repülőt, de nem is lehetetlen. Az első 154-es az LKK birtokában van, és mihelyt a prioritásban oda jutunk, föl is tudjuk újítani, de a skanzen jelenlegi repülőgépei sürgősebbek, például ebben az évben a LIQ Li-2 teljes újrafestése ez egyik legfontosabb feladatunk a pilótafülkék felújítása mellett, a Közlekedési Múzeummal szoros együttműködésben. Azt én nem látom túl valószínűnek, hogy az LCA bekerülne a jelenlegi helyszínre. Sokkal inkább abban reménykedünk, hogy a jelenlegiről az összes többi repülőgép is majd egyszer átkerül egy még alkalmasabb helyszínre. Az gyönyörű 767-es vezérsík felállítása viszont szintén az idei programunkban szerepel.

– Nos, igen, szó volt távlati tervekben arról, hogy valamikor majd a régi 1-es terminál, illetve annak a körzete legyen a végleges kiállítási helyszín, és hogy a Petőfi csarnok anyaga is oda kerüljön…

– Ez egy szándék, aminek van több formálója és támogatója, akik mind reménykednek a megvalósulásban, ezek között ott van a repülőgépek többségének tulajdonosa, Közlekedési Múzeum, a Budapest Airport, és egy nagy nevű építész, a Prima Primissima díjas Tima Zoltán, a SkyCourt és az új móló tervezője is. Ha a Múzeum, a Budapest Airport, és mi is szeretnénk, akkor talán van valamennyi esélye is, bár természetesen jelentős finanszírozást igényelne ez a gyönyörű koncepció. Ezért most épülő új Aeroparkot abban a szellemben terveztük meg a Budapest Airporttal, hogy ha a ez nem sikerül, akkor is tartós helyszínen és professzionális keretek között tudja fogadni a látogatókat a páratlan gyűjtemény.

(Folytatjuk: az interjú második részében megtudjuk, miképp kerülnek át illetve milyenek lesznek az új helyen az Aeropark más létesítményei, a kis futópályától kezdve a büféig, a toalettől az ajándékboltig. Arról is szó esik, hogy miközben maga a Park a hétvégével bezár az új nyitásáig, a reptérlátogatások folyamatosan zajlanak tovább.)

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!Mentés