C-17 testközelből – nyílt nap a pápai reptéren
A város és a repülőtér vezetése igencsak kitesz magáért, hiszen a látványos programok között lesznek nem mindennapi bemutatók is. A repülőtér területére civileknek más esetben kevés lehetőségük van bejutni. A létesítmény kerítéseit kamerák figyelik és folyamatosan őrzik minden egyes szegletét. Most azonban kitárul a kapu, kicsik és nagyok egyaránt bekukkanthatnak egy katonai repülőtér kulisszái mögé. A nyílt napról már korábban is olvashattak az iho.hu oldalon.
Az születésnapi ünnepség 29-én, pénteken kezdődik ünnepélyes megnyitóval, térzenével és koncertekkel, többek között a Honvéd Néptánc együttes előadásával és a Légierő Zenekar fellépésével. Este pedig kiállítás nyílik a repülőtér történetéről, fontosabb életciklusairól a Tarczy Lajos Általános Iskola aulájában.
A második napon, szombaton, a pápai sportcsarnok mögötti területen folytatódnak a programok: rendőrök, katonák és tűzoltók mérik össze rátermettségüket az ügyességi vetélkedőkön. A gyerekeknek külön versenyeket szerveznek.
A legnagyobb durranás várhatóan – és minden kétséget kizáróan – az rendezvénysorozat harmadik és egyben utolsó napja lesz. Július elsején, vasárnap ugyanis teljes mértékben a repülőtérrel, s annak életével kapcsolatos bemutatókat tekinthetünk meg. Olyan katonai légi járműveket láthatunk vagy akár érinthetünk meg, mint a C-17-es teherszállító repülőgép, az Mi-24-es, a Mi-8-as és Mi-17-es helikopter, de láthatunk An-26-os gépet és Mig 21-es vadászgépeket is.
A repüléstechnika és a statikus bemutató mellett különböző haditechnikai eszközöket is láthatunk, mint például Mistral indítóállvány, tűzoltó eszközök, repülőtéri karbantartó berendezések, kézifegyverek és tűzszerész-felszerelések.
A kapunyitást a reptéren vasárnap reggel 9.00 órára tervezik.
A reptér története nagy vonalakbanA pápai repülőtér építési munkálatai 1935-ben kezdődtek el, majd egy évvel később át is adták a létesítményt. Jelentős katonai tevékenység csak 1937-től zajlott a területen. Később a Légügyi Hivatal egy bombázó százada települt Pápára JU-86 típusú repülőgéppel. A második világháború kezdetét követően, október 1-jével megalakult és Pápára települt a Magyar Királyi 1. Ejtőernyős század is.
A repülőtéren több német és magyar kötelék is tanyázott a második világháború elején, majd 1944-45-ben a pápai repülőtér volt a Királyi Légierő legnagyobb repülő bázisa. 1945-től 1958-ig a volt szovjet légierő repülő alakulatai használták a repteret. 1958-ban a 47. Harcászati Repülőezred nevet felvevő magyar repülőalakulat került a pápai repülőtérre. Az alakulat szeptember 21-ig teljesített szolgálatot ezzel a hadrendi névvel, közvetlenül az Országos Légierő Parancsnokság (OLÉP) alárendeltségben. Még ebben az évben megérkezett az első MiG–21F–13-sorozat az alakulathoz, ahol azonnal megkezdték a típusátképzést.A rendszerváltás után, 1992-ben az ezred felvette az MH 47. Pápa Harcászati Repülőezred nevet és így teljesített készültségi szolgálatot a repülőtéren. 1995. szeptember 1-én a kecskeméti katonai repülőtéren, egy ünnepség kapcsán hadrendbe álltak a MiG-29-esek és kivonták az állományból a MiG–21MF-eket, melyek késöbb Pápára repültek.
1997. március 1-jén a MiG–21MF, a MiG–23MF és a Szu–22 M3-as gépeket vonták ki a hadrendből. (utóbbi típus a taszári repülőtér bezárása miatt került Pápára). A haderőcsökkentés és átszervezés miatt 2000. augusztus 24-én ünnepélyes keretek között az MH 47. Harcászati Repülőezred gépállományát kivonták és a MiG–21bisz-ek utolsó, búcsúrepülését követően a teljes gépparkot leállították. Egy szűk évvel később, 2001. június 30-án az ezred is megszűnt.
A repülőteret később a NATO segítségével kezdték el modernizálni 2005. február 23-án befejeződött a Légiforgalmi Irányító Központ épületének teljes felújítása. Az átadásig kiépítették a BAK–12 típusú vészelfogó rendszert, kibővítették a futópálya végbiztonsági zónáit, felújították a pályaburkolatokat és felületi jelzésrendszereiket. Folyékonyoxigén-töltő állomást, hajtóművező, átfegyverző és új repülőgéptároló zónákat építettek ki. STANAG-szerinti fényrendszerekkel látták el a teljes repülőteret. Egy 2400 vasúti folyóméter hosszú vágányt is kiépítettek, illetve a híradás-közlő rendszereket is felújították – olvasható a reptér átfogó története a reputani.hu weboldalon.
2006. szeptemberében tizenhárom NATO-tagország szándéknyilatkozatot írt alá a szövetség légiszállító kapacitásának bővítésére, melyet később további tagországok is aláírtak – véglegesen tizenöt NATO-tagország és két partnerségi tag. A tervezet szerint négy C–17 Globemaster III típusú nehéz teherszállító repülőgépet üzemeltettek volna közösen, az üzemeltető repülőtér későbbi kiválasztásával. A NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség keretében végül három beszerzéséről döntöttek.
A tenderező repülőterek a pápain kívül, a németországi Ramstein-i légibázis és a romániai konstancai repülőtér voltak. A repülőtér képességeit demonstrálandó, 2007. augusztus 27-én az MH PRT 3. váltásának 30 tonnányi eszközállományát erről a repülőtérről szállították ki Afganisztánba egy, az USAF által felajánlott C–17-es segítségével. A repülőgépek beszerzését és működtetését előkészítő munkacsoport 2007. november 16-án hirdette ki, hogy a nyertes pályázat a magyar MH Pápa Bázisrepülőtér lett.
Az első C-17-es 2009. július 27-én landolt a pápai repülőtér kifutóján. Méreteit tekintve 53 méter hosszú, 265 tonnás, négy hajtóműves gép. A 26,8 méter hosszú, 5,4 méter széles és 3,7 méter magas rakterében 74 tonnányi terhet képes a magasba emelni.