Ésszerű irracionalitás
A hazai vasúti nosztalgiautazások felemás (értsd: szomorú) helyzetéről a 2013 júliusi Indóházban kiváló borongás olvasható Nagy Tamástól. Ezért e kevés szövegű, sok fotóval illusztrált írás nem foglalkozik olyan kérdésekkel, hogy az alapfeladata folytán kissé stílustörő a 017-es Nohab, és az általa húzott nyolckocsis szerelvény hét vagonja – minimális, kozmetikai jellegű beavatkozásoktól eltekintve – úgy lett veterán, vagyis nosztalgiavonatba való, hogy – jobb, újabb alternatíva híján – a közforgalmat szolgálja nap mint nap.
Arra sem kívánunk időt fecsérelni, hogy milyen is a kanyargós, lejtős-emelkedős észak-balatoni vonalon a dízel trakció. Konstatáltuk, hogy a Csörgőkhöz vagy a két tömött pótkocsis Bézékhez hasonlóan a hosszabb végáttétel miatt vonóerőt vesztett Nohab is harcolt az ívekbe feszülő száz tonnákkal. Kit érdekel, hogy hol van a hanyattesős Flirt-féle gyorsulás? Ezen a napon, július 27-én csak élveztük a fluxuskondenzátor nélküli időutazást, a Déliből Tapolcáig, s vissza.
Alap- (és pre)koncepció nélkül belefogva egy engedélyekkel leszervezett vasutazásról szóló írásba, hagytuk, hogy sodorjanak az események. Csak a szemünket és a fotóapparátunk objektívjét, a fülünket és a kamera mikrofonját nyitottuk ki, hogy tapasztaljunk. Rengeteg emléket láttunk a korosabbak arcán felvillanni, sok kis és nagy gyermeket a megszokottól eltérőre rácsodálkozni. Akik nem tudták, hogy jön, azok közül is sokan felismerték, és együtt örültek azokkal, akik várták érkeztét.
Ne hagyjuk szó nélkül a számos vasútbarátot. A másoknak (a szolgáltató számára is leginkább) ártalmatlan félbolondok szerepét nem szabad lebecsülni. Vonatjegyet vesznek, fizetnek, hogy ott lehessenek, ahol különlegesség látható, hallható. Emellett agitálnak, híreket visznek, ódzkodóknak nyitják meg a pénztárcáját, ugyanazért, ami nekik szórakoztató. Nagyon sokan voltak, és sokan nagyon elszántak követték a vonatot. Voltak persze olyanok, akik intelem jár a túlzott vagy öncélú lelkesedésért – ők is szerepelnek a képgalériában, elrettentő példaként.
De ebből van kevés. A vonathoz három generációval kizarándokolt családokból, nosztalgiázó nagypapákból, unalmukból kiugrasztott unokáikból, érdek nélkül élményre találókból rengeteg. Ezért volt okos gondolat Nohabot tenni a 29-es vonalra.
Ma az odaútra volt hely, hamarosan a hazatérésről is érkezik újabb képgalériánk.
