Falcon-robbanás: túlnyomás és összeesküvés-elméletek

Még nincs pontos információ arról, mi okozta a Dragon-küldetés hétvégi kudarcát. Amint ismeretes, a SpaceX kilencedik teherűrhajóját a Cape Canaveral 40-es padjáról indították, és a cég közlése szerint az emelkedés 139. másodpercében történt a rakéta felrobbanása.

Az eseményről készült felvételek is bizonyítják, hogy a rakéta „dezintegrációja” akkor történt, amikor a Falcon 9 hordozórakéta első fokozata még javában dolgozott, körülbelül 50 kilométer magasan és már hatszoros hangsebesség mellett. A robbanás viszont nem az első, hanem a még nem működő második fokozatban következett be, az első fokozatnak a 159. másodpercben kellett volna leállnia majd leválnia, és innentől emelte volna tovább a rakétát a második fokozat.

A SpaceX szűkszavúan egyelőre annyit hozott nyilvánosságra, hogy a baleset a második fokozat folyékony oxigéntartályában keletkezett „nyomásprobléma” miatt következett be.

A teherűrhajónak ez volt a hetedik szerződéses repülése, előtte két kísérleti indítás történt, az egyik az űrállomáshoz való feljutás és összekapcsolódás tesztrepülése volt. A mostani balesetig a Falcon–Dragon-rendszer biztonságosan működött, ami nemcsak azért volt nagyon fontos, mert a Dragon továbbfejlesztett változata egyike lesz azoknak az űrhajóknak, amelyek a jövőben embereket, személyzetet is visznek majd az űrállomásra, hanem mert a Dragon az első többször is felhasználható űreszköz a Space Shuttle kiválása óta, amely a kutatási anyagokat és egyéb terheket vissza is tudja szállítani a földre, ellentétben például az orosz Progressz teherűrhajóval, amely az űrállomásról történő leválás után elég a légkörben.

Feltehetően épp a jövendő személyszállító küldetések iránti bizalom fenntartása érdekében hozott nyilvánosságra a SpaceX egy másik érdekes mozzanatot: a robbanás és a hordozórakéta szétesése után maga az űrhajó még küldött telemetriai adatokat a földi irányításnak, vagyis a Dragon a hordozórakéta megsemmisülése után is még egy ideig egyben maradt. Ami a SpaceX szerint azt bizonyítja, hogy a személyszállító változathoz tartozó mentőrendszer, amelynek nemrég tartották meg az első „éles” próbáját, feltehetően életben tartotta volna és biztonságosan a felszínre juttatta volna az űrhajósokat, ha azzal a verzióval történt volna a baleset.

Ezzel együtt az esemény eléggé kedvezőtlen fejlemény, pláne annak ismeretében, hogy az elmúlt egy év során ez volt a harmadik űrállomásra induló teherűrhajó, amely valamilyen technikai probléma miatt megsemmisült. Kezdődött a kellemetlen sorozat az Antares rakéta tavaly októberi robbanásával, amely megsemmisítette az Orbital Sciences Cygnus teherűrhajóját, majd következett idén tavasszal az orosz Progressz teherűrhajó kudarca, amely az irányító rendszer hibája miatt rossz pályán tehetetlenül pörgött maga körül, majd elégett a légkörben, feltehetően itt is eredendően a hordozórakéta valamelyik berendezése romlott el, és az indította el az űrhajó elvesztéséhez vezető folyamatot.

A Falcon–Dragon-rendszer mostani kudarca annyiban is rosszul érinti a felbocsátó magáncéget, hogy nem lehetett ismét megkísérelni a hordozórakéta visszaszállását a felszínre: a SpaceX ugyanis nemcsak az űrhajót, hanem a rakétát is többször felhasználható változatban szeretné gyártani és kiajánlani a majdani megrendelőknek. A piacon ez hatalmas előny, hiszen a felbocsátás költségei a visszatérő és ismét indítható részegységek révén radikálisan csökkenhetnének, azonban a Falcon 9-es eddigi próbálkozásai a leszállásra egy a fellövéstől 200 mérföldre a tengeren várakozó úszó platformra, már kétszer is kudarcot vallottak.

Ennek ellenére a SpaceX nemrég elnyerte az amerikai hadügyminisztérium engedélyét katonai műholdak felbocsátására is, amely azt jelenti, hogy az eddig monopolhelyzetben lévő, a Boeing és a Lockheed közös vállalkozásaként működő felbocsátó rendszer komoly konkurenciát kapott. A SpaceX az eddigi 200–500 millió dollár helyett mindössze 90 millióért vállalja a katonai holdak pályára állítását. Ezért bukkanhatott fel a világhálón egy olyan konspirációs elmélet is, amely szerint az óriáscégek szabotázsa okozta volna a Falcon robbanását. Aminek azért némiképp ellent mond, hogy a Dragon egyik legfontosabb szállítmánya, amelyet az ISS-re juttatott volna, egy olyan univerzális dokkoló egység lett volna, amit a Boeing tervezett és gyártott az űrállomásnak.

A következő ilyen dokkoló egységet egy későbbi Dragon-szállítmánnyal juttatták volna az ISS-re. A két és fél tonnányi odaveszett rakomány tartalmazott vizet is, ehelyett most az űrállomás saját tisztítórendszere kell, hogy fedezze a többletigényt.

A következő orosz Progressz teherűrhajó a napokban indul az űrállomásra, remélhetőleg oda is ér, ez a mostani helyzetben különösen fontos lenne, noha a NASA hangsúlyozza, hogy a Dragon rakományának elvesztése nem befolyásolja súlyosan az állomáson jelenleg tartózkodó három űrhajós életkörülményeit. Az augusztusra tervezett következő Dragon-repülést elhalasztották, legalább addig, amíg tisztázzák a mostani baleset okait.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!