Hócsata helikopterek nélkül 1.

Az ATV egyik műsorában Molnár László arra a nagyon izgalmas kérdésre válaszolt, amit a sajtóban sokan feltettek a hófúvásos napok után: vajon a honvédség miért nem repült a nehéz időkben, a honvédség helikopterei miért nem avatkoztak be, miért nem segítettek az elzárt embereknek és miért nem vettek részt a villamosrendszer hibáinak felszámolásában? Az iho.hu a tévéadáshoz képest persze inkább szakmai oldalról teszi fel a maga kérdéseit a nyugalmazott őrnagynak, aki 2000-ig szolgált a légierőnél. Mi-24-es harci helikopterrel, L-39-es Albatros vadászgéppel és Mi-8-as szállító helikopterekkel 1600 óra körül repült katonai pilótaként, és azóta civilben több mint 2100 órát.

Vannak azért még helikopterek, amelyekkel kutató-mentő feladatokat kell ellátni, ezt a funkciót a nemzetközi szerződések alapján a magyar kormánynak is biztosítania kell. Bármely ország légterében annak az országnak kell a kutatás-mentést biztosítani, ahol történhet esetleg valamilyen légi katasztrófa. Meg hát előfordulhat magyar repülőkkel is, hogy valaki kényszerleszállást hajt végre, vagy valami baleset történik, akkor is ezt a gépet emelik a levegőbe. Ennek a feladatnak az ellátására van még helikopter. Illetve vannak még olyanok, amelyekben tartalékolják a repülési időket olyan esetekre, amikor kényszerhelyzetben van Magyarország, és olyan feladatokra kell a gépekkel repülni, amikor valóban nincs más lehetőség.

Hány ilyen SAR (Search And Rescue) helikoptere van Magyarországnak?

Egy „éles” helikopter készenlétben áll, ennek a riasztást követően 8-10 percen belül fel kell szállnia. És van egy műszaki tartalék. Tehát két helikoptert kell biztosítani ennek a kutató-mentő feladatnak az ellátására.

És ezek csak akkor szállhatnak fel, ha légi esemény történik? Tehát, ha repülőeszközzel történik baleset? Ez olyan készenléti forma, amit másra nem lehetne igénybe venni?

Néha azért eltérnek ettől, mert például a műszaki tartalékot adott esetben bizonyos feladatokra igénybe szokták venni, a személyi állomány repültetésére vagy karbantartó repülésekre, amikor gyakorolnak a pilóták. De ezt a két gépet nem lehetne alkalmazni másra.

Ha jól értem, azt mondja, hogy ezen kívül a két gépen kívül a Magyar Honvédségnek nincs több helikoptere, amit most mozgósíthatott volna?

Én úgy gondolom, hogy gyakorlatilag nincs, csak abban az esetben lenne, ha ezeknek az üzemidejét meghosszabbítják a gyári szakemberek, ami azért elég költséges dolog, csakis az orosz cég jogosult rá, és ezt nem rendelték meg eddig. Úgy tudom előkészületek folytak ebben a kérdésben de döntés nem született. Igazán úgy látom, hogy vagy döntésképtelen a felső vezetés, vagy nem kapnak pénzt a költségvetésből. Előfordulhat, hogy van még néhány helikopterben néhány óra, de ezzel nagyon spórol a honvédség, és lehet, hogy ez volt az oka annak, hogy mélyen hallgattak a helikopterek igénybevételéről. Nem tudom, hogy a belügyminiszter vagy a honvédelmi miniszter egyeztetett-e, vagy egyszerűen úgy döntöttek, hogy nem vesznek igénybe honvédségi helikoptereket, de én határozottan meg vagyok róla győződve, hogy az okok a helikopterekben lévő kevés üzemidőkben kereshetők.

Azért azt is érdemes tisztázni, hogy ilyen időjárási viszonyok között, vajon mit tud kezdeni egy helikopter? Ha jól értem a mentőszolgálat főpilótájának elmondásából, a mentőszolgálat gépei március 15-én 10 óra után kezdtek dolgozni, tehát ők is kivárták, amíg a legrosszabb idő lefut.

Azok a helikopterek kicsit érzékenyebbek a szélviszonyokra. Nem tudom pontosan, hogy az EC-135-ösnek milyen szélkorlátozásai vannak, de azt tudom, hogy a katonai helikopterek például 64 kilométeres szélsebességig tudnak le és felszállást valamint függeszkedést végrehajtani. Az azért nem kis szél.

De ami most volt, az azért ennél több volt.

Csak éjszaka, a hajnali órákig, utána csökkent. Tehát utána lehetett volna alkalmazni Mi-8/17-es helikoptereket. A veszélyeztetett térségben erősek voltak a szélviszonyok, viszont a szolnoki bázison, ahonnan a helikopterek föl tudtak volna szállni, ott nem volt olyan erős a szél. És ahol erős a szél, ott nem biztos, hogy le kell szállnia a helikopternek. Például olyan feladatra alkalmazhatják, hogy a levegőből végezzen felderítést, mondjuk a segítségével megvizsgálják, hogy a kialakult káoszt hogyan lehetne kezelni, ezt meg tudták volna tenni azonnal, pár perc alatt. Meg tudták volna nézni, hogy merre lehetne esetleg a forgalmat levezetni az autópályáról. A helikopternek nem kellett volna akkor leszállni abban a nagy szélben.

Ezt a feladatot, hogy felmérje a valóságos helyzetet, ezt az éjszaka kellős közepén és a hófúvás közepette is végre tudta volna hajtani egy honvédségi helikopter?

Igen. Meg tudta volna csinálni, mert nem kellett volna neki ott leszállnia, ahol a szélviszonyok nem tették lehetővé. És a helikopternek csak a fel és leszállásnál van szélkorlátozása. Repülni tudott volna akár még éjszaka is.

A kritikusok azt mondják, milyen jó lett volna, ha helikopter tudta volna fedélzetére venni a veszélyeztetett embereket, betegeket, időseket, takarókat és meleg ételt vitt volna oda, vagy bármi segítséget a bezárt autósokhoz.

Ezt 15-én már meg tudta volna tenni a helikopter. Utánanéztem a széljelentéseknek, 15-én 10 óra után vígan végre tudott volna hajtani ilyen feladatokat.

És akkor még bőven voltak elzárt járművek.

Igen. A helikopter a legalkalmasabb légijármű arra, hogy az ilyen feladatokat ellássa. Adott helyre ki tud vinni eszközöket, ki tud emelni embereket, le tud tenni oda embereket. Olyan helyekre le tud szállni, ahol nincs kiépített repülőtér, akár félméteres hóba is. Másrészt alkalmas lett volna áramproblémák kezelésére is: oda tudott volna szakembereket kivinni, eszközöket, és meg tudta volna emelni a vasoszlopokat, amik ledőltek. Emlékszem rá, abban az időben, amikor még több volt a helikopterünk, voltak kijelölve olyan helikopterek, amelyek ilyen jellegű feladatokat láttak el. Villanyoszlopokat meg antennákat emeltek.

Azért télen a helikopter és a pilóta számára nagyon veszélyesek tudnak lenni a viszonyok, éppen a hó miatt. Afganisztánban a pilóták sokat panaszkodnak a barnavakságra, télen pedig előállhat a fehérvakság, amikor a helikopter saját rotorja által felkavart porhó miatt nem lát a pilóta. Voltak emiatt veszélyhelyzetek és balesetek is.

Ezért képeztük a pilótákat. Mi is szálltunk le és fel porhóban, ezért kell, hogy profi legyen a pilóta. A magyar honvédségnek van légiereje és vannak pilótáink, és mégsem tudjuk elengedni a pilótáinkat harctevékenységre vagy egy-egy elvégzendő feladatra, csak szikrázó napsütés mellett? Ez nonszensz. Vagy csinálunk profi szinten valamit, vagy húzzuk le a rolót. Magyarországnak nincsen légiereje? Nincsen profi hadserege? Nagyon sok embert elzavartak, a jól képzetteket elzavarták nyugdíjba, többek között én is 39 évesen lettem nyugdíjas, miközben első osztályú koszorús oktató, berepülő pilóta voltam, komoly beosztásokat láttam el. Elküldtek minket, mert azt akarták, hogy korszerű, kisebb hadseregünk legyen. Megértettük, jól van, de a korszerű hadsereg nem lesz olcsóbb, mint a nagy hadsereg, ez tévhit. Egy korszerű hadsereg mindig drágább, és ezen a jó szakemberek elzavarása nem segít, sőt nagy hiba.

(Folytatjuk)