Izmosodik a Kínai Légierő is
Hozzá kell tenni, hogy a 11,3 százalékkal megnövelt, 106 milliárd dolláros költségvetés csak a „legális” főösszeg, hiszen Kínában igen nehéz pontos képet adni a máshol elbújtatott, de a fegyverkezésre, a haderőre költött összegekről.
A hivatalosan a Népi Felszabadító Hadsereg Légiereje nevet viselő fegyvernem elsősorban a Csengdu J–10 és a Shenjang J–11, illetve az Oroszországból exportált Szuhoj Szu–30MKK vadászbombázókra épít. Nemrég felbukkant hírek szerint Kína érdeklődik a modernizált, továbbfejlesztett orosz Szu–35-ös megvásárlása és hadrendbe állítása iránt is.
A helikopterek területén egyelőre marad az orosz fölény: a Mi–8-asok és Mi–17-esek képezik továbbra is a forgószárnyas légi szállítási képesség gerincét. A harcihelikopter-fronton már az önellátásra készül az ország: a CAIC WZ–10-esről egyre több fénykép és video szivárog ki az internetre. A prototípusokkal végrehajtott berepülések és vizsgálatok után hamarosan megkezdődhet a sorozatgyártás és a hadrendbe állítás. A nagy kiterjedésű, számos nehezen járható területet magába foglaló Kína számára létfontosságú a megfelelő légiszállítási kapacitás, legyen szó forgószárnyas helikopterekről vagy szállítógépekről.
Az Antonov An–12-esen alapuló Shaanxi Y–8 helyi modernizációs programjával a típus újabb életet, s jelentősen megnövelt üzemanyag-tárolási képességet is kapott, köszönhetően az újratervezett törzs- és szárnyszerkezetnek. A típus különleges, nagy hatótávolságú tengeri felderítő és tengeralattjáró-vadász változatát 2011-ben ismerhette meg a világ, a nyilvánosságra került fényképeknek köszönhetően. Mivel Kína fokozatosan kiterjeszti érdekszféráját a délkelet-ázsiai tengerekre s a vitatott hovatartozású szigetcsoportokra is, így nagy szüksége van egy, megfelelő képességekkel, így hatótávolsággal is rendelkező haditengerészeti felderítőgép-típusra.
A legforróbb fejlesztés persze a már nem is annyira titkolt Csengdu J–20, a kínai, 5. generációs vadászbombázó repülőgép. A 2011 januárjában először felszállt gép a remények szerint akár 2017-től hadrendbe is állhat, így 2012-ben is feszített ütemű berepülési és kísérleti program vár a prototípusra. A gép méretei és kialakítása miatt a szakértők inkább egy nagy hatótávolságú támadó repülőgépet látnak a J–20-asban, mely a földi és a tengeri célpontokra koncentrál az ellenséges vadászgépek helyett.
A haditengerészeti repülés területén jelenthet ugrásszerű előrelépést a Shi Lang (ex-Riga és -Varjag) hagyományos meghajtású repülőgép-hordozó, melynek fedélzetéről várhatóan az orosz hajófedélzeti nehéz vadászbombázó, a Szu–33-as helyi másolataként elkészült Shenyang J–11-es üzemel majd. A tervek szerint szerencsés esetben már 2015-ben hadrendbe állhat a Shi Lang és megkezdődhetnek a kiképző repülések a fedélzetről.
